Az 1848-as diadal a nemzeti büszkeség és összefogás éltető ereje

A 2011-es Honvédfesztivál legfőbb eseményének helyszínéül a pákozdi Mészeg-hegyen lévő Katonai Emlékpark szolgált. A hazánk minden részéről érkezett ünneplőket dr. Görög István ezredes, a KEMPP ügyvezetője köszöntötte, majd dr. Gyuricza Béla vezérezredesre, a Miniszterelnöki Hivatal volt politikai államtitkárára, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör örökös elnökére emlékezvén dr. Horváth Pál nyugalmazott dandártábornok mondott beszédet, méltatva a kivételes munkatársat és barátot.

Gyuricza Béla emléktáblájánál a honvédelmi tárca nevében dr. Simicskó István parlamenti államtitkár, Székesfehérvár helyőrség nevében pedig Kovács József altábornagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka helyezett el koszorút.

A rendezvényen ezt követően a pákozd-sukorói csata 163. évfordulójára emlékeztek. A Himnusz közös eléneklése, majd a tordasi dalárda ’48-as nótáiból összeállított műsor után Takács János, Pákozd polgármestere köszöntötte a megjelenteket – köztük Simicskó Istvánt, Warvasovszky Tihamért, az Állami Számvevőszék alelnökét, Vargha Tamást, a Fejér Megyei Közgyűlés elnökét, L. Simon Lászlót, a térség országgyűlési képviselőjét, Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár polgármesterét, Kovács József altábornagyot, valamint Juhász István vezérőrnagyot, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatóját.

A polgármester ünnepi beszédében az emlékhely kialakítása során tanúsított tízéves küzdelmet, az összefogást, valamint a KEMPP szakrális hellyé válását hangoztatta, amelyet Pákozd harmadik győztes csatájaként emlegetett. Egyúttal kifejezte reményét, hogy hazánk s a Kárpát-medence valamennyi magyarja, diákja eljut egyszer Pákozdra.

Ezt követően az 1848. szeptember 29-én lezajlott győztes pákozd-sukorói csatát és annak hőseit, köztük Móga Jánost méltató ünnepi beszédek hangzottak el. Cser-Palkovics András – úgy is mint a Honvédség és Társadalom Baráti Kör elnöke – a ’48-asok mellett az 1956-os hősökre is emlékeztetett. És arra a csaknem egymillió magyar katonára, akik a két világháborúban áldozták életüket. Szintén köszönettel idézte az összefogás megmutatkozását, továbbá utalt arra, hogy hamarosan törvénybe is iktatva nemzeti emlékhellyé válik a KEMPP területe.

Dr. Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese – s mint 1848-49 tudós történész szakértője – Móga János kiemelkedő személyét mutatta be, főként annak okán, hogy a pákozdi fővezér eddig kissé háttérbe szorult. Jóllehet, idősen reaktiváltatta magát, a királyi parancsokkal is szembeszállt, a Battyhány-kormány, illetve a Honvédelmi Bizottmány mellé állt, vagyis döntő szerepet játszott a szeptember 29-i győzelemben.

A beszédek után Varga Tamás, Simicskó István, Cser-Palkovics András és Takács János leleplezte Móga János mellszobrát, amelyet Árvai János alezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egykori tanára alkotott.

A szoboravatást követően Simicskó István mondott ünnepi beszédet. Mint elmondta: az emlékhely
olyan hagyományteremtő hellyé nőtte ki magát, amely immár 13. alkalommal teszi lehetővé, hogy összejöjjünk az ország minden részéből, s olyan katonai értékeket, eseményeket mutat fel, amelyek megerősítik hitünket, magyarságunkat, hazaszeretet-érzésünket. Az államtitkár hangsúlyozta: példaértékű ez a hely – nemzeti emlékhely. Az emlékezés mindig erősíti bennünk az összetartozás-érzést, a nemzeti érzést, amelyre nagy szükségünk van.

Simicskó István ezután felidézte a győztes ütközet eseményeit, méltatta Móga János katonai kiválóságát, a magyar honvédséget létrehozó 1848-as áprilisi törvényeket. Kifejtette: bár kevés idő, muníció állt rendelkezésükre, az épp megszületett magyar honvédség katonái, nemzetőrei mégis győztek. „Mi volt ennek a titka? Semmi más, mint a hazaszeretet, a lelki többlet, amire napjainkban is nagy szükségünk van. Sokszor csodákra képes ez az érzés, ami akkor tölt el bennünket, amikor veszély közeleg, amikor bajba kerülünk, és ilyenkor a magyar emberek képesek összekapaszkodni és győzni! Ez történt a pákozdi ütközet során is" – emelte ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Mint hangsúlyozta: Batthyány Lajos miniszterelnöknek nagy szerepe volt abban, hogy mégis vállaltuk a küzdelmet. A Pákozdnál küzdők történelmi érdeme, hogy az akkori kor legtovább tartó forradalmát és szabadságharcát tudtuk megvívni. A ’48-as forradalom és szabadságharc a magyar nemzet öntudatra ébredésének eseménye volt. A nemzet születésének aktusa, egyben a magyar hadsereg születésnapja.

A szabadság, a függetlenség fontos cél ma is – mutatott rá az államtitkár. – Nem kell hozzá forradalom, harc. A békés időszakban is sok-sok veszély leselkedik a magyar nemzetre. A természeti katasztrófákon kívül a globalizáció, amely értékeinket, hagyományainkat sebezheti meg vagy akár tüntetheti el. Ezért szükség van olyan lépésekre, amelyek a nemzeti érzéseinket megerősítik, hagyományainkat, kultúránkat megóvják.

„A pákozdi példa bizonyítja számunkra, hogy a mai kor emberei is fel tudják venni a vértet azért, hogy megmaradhassunk magyarnak az idők végezetéig" – mondta befejezésül Simicskó István.

Az ünnepség végén a megemlékezők a kegyelet és emlékezés virágait, koszorúit helyezték el az emlékoszlopnál. A honvédelmi tárca nevében Simicskó István és Juhász István vezérőrnagy koszorúzott.

Fotó: Tóth László

További képeinkért kattintson galériánkra!