Csillagok felé: elkészült az elveszett szobor hű másolata

„Az a férfi, akire ez az emlékmű emlékezik, egy repülőhalált halt tartalékos honvédtiszt, egy rendkívül rövid pályát befutott államférfi, egy kötelességét a végsőkig teljesítő, hazáját minden másnál többre becsülő igaz ember volt. Olyan valaki, akire érdemes emlékeznünk" – mondta ünnepi beszédében Hende Csaba.

Pár méterre az eredeti helyétől, újra áll az Ad astra Siófokon, a Balatoni Hajózási Zrt. területén. A szobor Kisfaludi Stróbl Zsigmond 1943-ban átadott alkotásának másolata, az eredetinek a második világháborúban nyoma veszett. A város önkormányzata évekkel ezelőtt döntött a szobor ismételt felállításáról, 2012-ben pedig Hende Csaba honvédelmi miniszter és dr. Balázs Árpád, Siófok polgármestere közös nyilatkozatban kért anyagi segítséget az Ad astra ismételt elkészíttetéséhez. Felhívásuk eredményes volt, az adományoknak köszönhetően a szobor hű másolatát Horthy István halálának 71. évfordulóján, augusztus 20-án a honvédelmi miniszter és a polgármester avatta fel.

A honvédelmi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy Horthy főhadnagy önként jelentkezett frontszolgálatra, erkölcsi érzéke ugyanis nem engedte meg, hogy egy minden sarkában lángoló világban, amikor az egész ország háborúba ment, magyar honvédek ezrei és százezrei álltak fegyverrel a kézben az ellenség előtt, ne osztozzon a sorsukban.

A régi-új szobor felavatásán közreműködött a Légierő Zenekar – Veszprém, a hősi halált halt kormányzóhelyettes családja képviseletében pedig az ünnepségen Horthy Éva, Horthy Emese és Horthy Csaba vett részt.

Amikor Horthy István 1942. augusztus 20-án, a keleti fronton repülőbalesetet szenvedett, a kormányzó Kisfaludi Stróbl Zsigmondot kérte fel, hogy készítsen méltó emlékművet fia számára. Az Ad astra, azaz Csillagok felé című munkát a siófoki jachtklub parkjában állították fel: egy földgömbön álló, szívére szorított kézzel az ég felé forduló, atletikus ifjú alakját ábrázolta. 1943-ban, a kilencedik nemzetközi balatoni sporthét utolsó napján, délben leplezték le a Magyar Atlétikai Club Motoros és Vitorlás Egyesülete klubháza előtti kertben. Dulin Jenő vitorlásversenyző a honvedelem.hu kérdésére válaszolva elmondta: a szobor felavatásának tiszteletére Balatonfüredről indulva siófoki befutással versenyt rendeztek, amelyet Tassonyi Álmos „Álmom" nevű 25-ös jole típusú hajójával nyert meg, aki a célba érkezése után a vitorlázók nevében koszorút helyezett el az emlékműnél.

Az Ad astra a második világháborúban súlyosan megsérült, a harcok végére pedig eltűnt. A Magyar Roncskutató Egyesület Mészáros Attila vezette önkéntesekből álló csoportja és a Pelso Egyesület tagjai az ezredforduló után kezdték keresni. A munkát Feldl József elbeszélése alapján kezdték, aki 1944 karácsonyán két társával saját kezűleg ásta el a szobrot, hogy megmentse a Vörös Hadsereg katonáitól. Először talajradarral, majd fémkeresővel vizsgálták át az idős helybéli férfi által megjelölt területet, aztán több méter mélységben felásták a földet – eredménytelenül, a mai napig nem került elő. A kutatóknak olyan, meg nem erősített információi is vannak, hogy a szobrot a háború után kiásták és a Sió-csatornán egy uszályon az akkori halászati vállalat területére szállították, majd a jégverem mellett ismét elásták.

A szobor történetének külön érdekessége, hogy a Kerepesi úti temetőben ma is megtalálható a bronzváltozata, amely Kisfaludi Stróbl Zsigmond sírja fölött áll. A szobrász egyébként ezt alkotását 1927-ben készítette el, s eredetileg nem emlékműnek, hanem allegorikus kompozíciónak szánta, amely 1937-ben a párizsi világkiállításon elnyerte a Diplome d’Honneur díjat. A műalkotás egyik másolata 1984 óta Zalaegerszegen is megtekinthető. Kétségtelen azonban, hogy a csillagokhoz felemelkedni vágyó férfialak sorsa és története leginkább Siófokhoz kötődik, ezért érthető volt a város szándéka újbóli megalkottatására.

Fotók: a szerző felvételei