Megkezdte ülését a NATO Katonai Bizottsága Budapesten

Hende Csaba honvédelmi miniszter megnyitó beszédében kiemelte, hogy a Magyar Honvédség 1000 fős műveleti szerepvállalásának szintjét a jövőben is fenn akarják tartani, ezért megkezdték az afganisztáni kivonulással felszabaduló erőik más műveleti területen alkalmazásának tervezését. Hangsúlyozta a Nyugat-Balkán, így Koszovó biztonságának kiemelt jelentőségét. Kijelentette: a KFOR-művelet kulcsfontosságú a régió biztonsága szempontjából, és előreláthatóan a jövőben is az marad. „A katonai erő fontos eszköz a biztonság szavatolása szempontjából, bár a helyzetet a NATO egyedül nem képes megoldani" – fogalmazott a miniszter, megjegyezve: Észak-Koszovó helyzetének rendezésében az Európai Unió által támogatott politikai megállapodás végrehajtása szükséges. A szövetségnek továbbra is támogatnia kell a koszovói biztonsági szektort, különös tekintettel a Koszovói Biztonsági Erőre – tette hozzá.

A miniszter szerint az említett műveletek nemcsak biztonságosabbá és stabilabbá tettek egy-egy térséget, hanem azt is eredményezték, hogy a szövetségesek egymás közötti és a partnerekkel történő együttműködése még magasabb szintre fejlődött, amelyet a „műveleti tempó csökkenésével" is meg kell őrizni.

Hende Csaba üdvözölte, hogy a budapesti vezérkari főnöki találkozónak Afganisztánon túl kiemelt témája az úgynevezett Kapcsolt erők-kezdeményezés is, amely – mint mondta – nagymértékben meghatározza, hogy a nemzeti haderők milyen tevékenységet folytatnak majd 2014 után, a chicagói védelmi csomagban megfogalmazott „NATO Erők 2020" cél elérése érdekében. Hende Csaba szerint „ezért nem túlzás, hogy a Kapcsolt erők-kezdeményezés a jövő NATO-jának is egyik fő mozgatórugója lesz".

Azt is elmondta, hogy a Kapcsolt erők-kezdeményezés egyik fő eleme – a kiképzés és a gyakorlatok mellett – a NATO Reagáló Erők fejlesztése, amelyhez lehetőségeihez mérten Magyarország is hozzá fog járulni. Kifejtette: úgy gondolják, hogy a NATO – a pápai bázisrepülőtéren működő – Stratégiai Légiszállító Képesség (SAC) programja is alapvető kapacitást biztosíthat a NATO Reagáló Erők gyakorlataihoz, műveleti készenlétének fenntartásához, adott esetben alkalmazásához. Hozzátette: a Budapesten működő egészségügyi kiválósági központ is kitűnő lehetőséget teremt a védelmi képességek terén kialakult együttműködés kihasználására.

A miniszter kitért arra is, hogy az Európára számottevően ható gazdasági válságból fakadó forrásszűkülés negatívan érintette a szövetség kohézióját. Ezzel együtt kiemelte: Magyarország kormánya határozatban kötelezte magát, hogy 2013 és 2015 között a honvédelmi tárca költségvetési támogatása nem csökken, majd 2016-tól kezdődően a GDP részarány évi legalább 0,1 százalékos növelésével 2022-re eléri a GDP nagyjából 1,4 százalékát.

„A NATO sikeres működésének sarokköve a szilárd transzatlanti kapcsolat, amely révén a szövetség a leghatékonyabb választ nyújthatja a globális biztonsági környezetben gyakran változó, nehezen kiszámítható folyamatokra és az új típusú kihívásokra" – fogalmazott a miniszter, első helyen kiemelve a terrorizmust és az informatikai rendszereket érintő fenyegetéseket. Annak érdekében, hogy a sokrétű és összetett kihívásokra sikeres válaszokat lehessen adni, „a NATO-nak továbbra is a transzatlanti biztonságpolitikai párbeszéd és együttműködés elsődleges fórumának kell maradnia". Mindeközben viszont meg kell őriznie hatékonyságát, ami feltételezi a szervezet folyamatos átalakulását, reformját – tette hozzá.

Hende Csaba beszédének végén a résztevők egyperces néma felállással fejezték ki tiszteletüket azon katonák előtt, „akiknek a NATO-műveletek sikere köszönhető", továbbá azokra emlékeztek, akik szolgálatteljesítés közben megsebesültek vagy meghaltak.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária