Tisztelgés a szabadságharc mártírjai előtt

Szöveg: Pálóczi Antal | 2011. október 6. 16:01

Október 6-án, csütörtökön – az 1849-ben kivégzett magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos és az „aradi tizenhármak” mártírhalálának évfordulóján – koszorúzási ünnepséget rendeztek a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány mauzóleumnál. A rendezvényen a Honvédelmi Minisztériumot Fodor Lajos, a tárca közigazgatási államtitkára, illetve Márki Gábor, védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár képviselte. Ugyancsak részt vett az ünnepségen – többek között – Juhász István vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója, valamint Kun Szabó István dandártábornok, az MH Támogató Dandár parancsnoka, Budapest helyőrségparancsnoka.

Galéria

1599082958

1599082963

1599082964

Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter ünnepi beszédében Jókai Mór sorait idézte: „Kiömlő vérük nem hull hálátlan földbe, arany boldogságot fog az teremni hazánknak." Mint elmondta: az aradi tizenhármak és Batthyány nevét hálásan őrzi az emlékezetünk: benne vannak a tereink és utcáink nevében is. Pedig eredetileg az aradi vértanúknak még sírköveik sem voltak. Egy kiszáradt eperfát és egy keresztet állított fel ott Barabás Béla jogász, s az eperfa ágaira ragasztott cédulákra írták fel a tizenhárom vértanú nevét. Ezt csak 1871-ben helyettesítette emlékkővel az Aradi Honvédegylet.

A Batthyányval egy napon kivégzett aradi tizenhármak: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly neveinek felsorolása után a miniszter a kevésbé ismert mártírok neveit is megemlítette. 1849. augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest végezték ki a császáriak, őt szokás az első aradi vértanúnak is nevezni. 1849. október 25-én pedig Kazinczy Lajos honvéd ezredest, az író Kazinczy fiát – ő a „tizenötödik aradi vértanú". 1850. február 19-én Ludwig Hauk ezredes, Bem tábornok hadsegédje halt itt mártírhalált.

Lenkey János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg – emlékeztetett a miniszter, hozzátéve: „a mártírok akasztófáit egy építkezésről hozták: eredetileg tetőgerendák voltak. Emiatt később épült fel az a ház. És a Habsburg megtorlást követő abszolutizmus miatt a haza is."

Mártírjaink azonban győztek, még a halált is le tudták győzni, tanúságot téve a nemzet iránti hűségről, amelyből ma is meríthetünk. Ezért kötelességünk emlékük megőrzése – fogalmazott beszéde végén a miniszter.

Az 1849. október 6-án kivégzett Batthyány Lajos és a tizenhárom aradi vértanú emlékére rendezett ünnepség koszorúzással ért véget.

A Fiumei úti sírkertben álló Batthyány mauzóleum Schikedanz Albert eklektikus stílusú alkotása, 1872-1873 között épült fel. Batthyány Lajos azonban már 1870 óta itt nyugszik: a félig kész mauzóleum kriptájában temették újra. Mint tudjuk, a pesti Újépület udvarán történt kivégzése után szerzetesek titokban a ferencesek templomának kriptájába temették el, befelé fordított monogrammal a márványtáblán.