Trianon évfordulójára emlékeztek Csátalján

A rendezvény hazánkért felajánlott szentmisével kezdődött a helyi Szent István római katolikus templomban, majd a résztvevők az elcsatolt területeket szemléltető Nemzeti megbékélési emlékműhöz vonultak. A megjelenteket Kovács Antal polgármester köszöntötte, majd Benkő Tibor honvédelmi miniszter emlékezett meg az első világháborút lezáró párizsi békekonferencia történelmi előzményeiről, a magyar nemzetre gyakorolt következményeiről.

„Trianon egy olyan békediktátumként él szívünkben, a lelkünkben és tudatunkban, amely bizonyítja, hogy a magyar nemzetet, a magyar emberek gondolkodását, nem lehet megtörni. Bármilyen súlyos csapás is érjen minket, mi talpra állunk. Elszántságunk, akaratunk, a haza iránti hűségünk és szeretetünk arra ösztönöz minket, hogy vesztesek soha nem lehetünk. Nem lehetünk, mert méltatlanok lennénk arra, hogy az elődeink által kijelölt úton járjunk" – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor a fiatalok felelősségére is felhívta a figyelmet: „A jövő nemzedéke tagjainak tudniuk, érteniük és látniuk kell, hogy mi a teendőjük. Mit jelent a hazafias honvédelmi elkötelezettség. Lássák, értsék és érezzék, hogy mindazt kötelességük megtenni, amit magyar ember Magyarországért, a magyarság fennmaradásáért, a keresztény világ megőrzésért megtehet."

A rendezvény zárásaként a résztvevők megkoszorúzták a község központjában álló, a trianoni békeszerződés 85. évfordulóján felavatott emlékművet. A nemzeti összetartozás napjához kapcsolódó megemlékezésen Csátalja testvértelepüléseinek, a kárpátaljai Halábor, a felvidéki Alsószeli és az erdélyi Kerelőszentpál képviselői is részt vettek. (Az ünnepi műsorban felléptek: Kovács Antal, Kernya Ákos, Miklósa Martin, Guj Hanna, Szabó Nóra, a Csátaljai Székely Népdalkör, a Csátaljai Életmód Klub nótaköre, és a Légierő Zenekar – Veszprém.)

* * *

A trianoni béke feltételeit az első világháborút lezáró 1919/20-as párizsi békekonferencián határozták meg, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává a trianoni békediktátum aláírásának napját. Az erről szóló törvényben kimondták, „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

Fotó: a szerző felvételei