Vallások és konfliktusok

Interkulturális és vallási különbségek a jelenkori konfliktusokban címmel rendeztek nemzetközi konferenciát április 23-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A szimpózium központi témái között szerepelt a vallás szerepe a mai fegyveres konfliktusokban, a vatikáni diplomácia konfliktuskezelése, valamint a vallási alapon szerveződő terrorszervezetek viszonyulása a más vallások gyakorlóihoz.

A konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Nemzetbiztonsági Intézet, a Konrad Adenauer Stiftung, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Magyar Katolikus Katonai Ordinariátus, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Nemzetbiztonsági Szakkollégium közös szervezésében valósult meg. Az előadások a téma legszélesebb spektrumát ölelték fel, a vallási szervezetek szerepétől a hadseregekben az Iszlám Állam elleni fellépésen át a vatikáni diplomácia konfliktuskezeléséig. A meghívottak között volt többek között dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, dr. Jochen Folz, a keresztény etika docense a Bundeswehr Egyetemről, dr. Varga Zs. András alkotmánybíró, Norbert Sinn vezérőrnagy a bécsi Apostolat Militaire Internationaltől, dr. Béres János vezérőrnagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattól, dr. Ujházi Lóránd, az NKE tudományos munkatársa, dr. Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, dr. Resperger István ezredes, az NKE Nemzetbiztonsági Intézetének igazgatója, valamint dr. Isaszegi János nyugállományú vezérőrnagy, a Zrínyi Kiadó megbízott vezetője is.

Mint azt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének igazgatójától, dr. Resperger István ezredestől megtudtuk, a konferencia fő célja az volt, hogy segítse a vallások képviselőit a párbeszéd kialakításában, a konfliktusok csillapításában. Az előadók ennek szellemében olyan konfliktusokról és megoldási lehetőségekről beszéltek, ahol az etnikai és vallási tényezők meghatározó szerepet játszanak.

Az eseményen dr. Patyi András, az NKE rektora köszöntötte a résztvevőket. Beszédében rámutatott: bár úgy tűnhet, napjainkban több a háború, az erőszak és a fegyveres konfliktus, mint régebben, ez nem feltétlenül tükrözi a valóságot. Az emberi történelmet kezdetektől végigkísérik a vallási alapú háborúk, az üldöztetések. Igaz ugyanakkor, hogy a tömegkommunikáció révén ezek közelebb kerültek mindennapjainkhoz, mint korábban bármikor, s az is, hogy a szélsőséges eszmék szervezett terjedésével a földrajzi határok is elmosódtak. A rektor szerint a vallási alapon szervezett konfliktusok, háborúk mára globálissá váltak. „Az ilyen jellegű konferenciák fontossága abban rejlik, hogy egy régi, de jelenünkben egyre hangsúlyosabbá váló jelenségre válaszokat keressünk, megoldási javaslatokkal tudjunk élni" – fejezte be köszöntőjét Patyi András.

Az első előadást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tartotta A vatikáni diplomácia mozgástere és lehetősége napjaink konfliktusainak tükrében címmel. A bíboros az Apostoli Szentszék aktivitását hangsúlyozta. Mint mondta, a hivatal jelenleg is 180 állammal áll diplomáciai kapcsolatban. Mind egyházi, mind humanitárius konfliktusokkal foglalkoznak, s természetesen minden esetben fellépnek az üldözött vagy valamilyen formában diszkriminált keresztények érdekében. Erdő Péter kifejtette: a szentszéki diplomácia mindig azon dolgozik, hogy hozzájáruljon egy ország vagy régió belső békéjének előmozdításához, más esetekben két ország konfliktusának békés, megnyugtató rendezéséhez. A Vatikán közvetítő szerepének kiváló példájaként említette az amerikai−kubai enyhülést, amelyben Ferenc pápának elévülhetetlen érdemei voltak, mint azt Barack Obama elnök televíziós beszédében is kifejtette.

Dr. Isaszegi János nyugállományú vezérőrnagy, a Zrínyi Kiadó megbízott vezetője A vallási és etnikai elem figyelembevétele a NATO és az EU válságkezelésénél címmel tartott előadást. Mint mondta, a mai konfliktusok gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza, sokszor láncszerűen generálja az egyik a következőt. Ezekben a konfliktusokban elkerülhetetlen az interkulturális keveredés, a kultúrák közötti találkozás. Példaként említette Afganisztánt, ahol egy etnikailag eleve rendkívül sokszínű társadalomba hirtelen 49 külföldi állam katonái érkeztek meg. Kérdésünkre kifejtette: amennyiben egy válságövezetben a NATO, az EU vagy az ENSZ bármilyen katonai jellegű tevékenységet folytat, az oda misszióba utazókat a lehető legalaposabban fel kell készíteni arra, milyen vallási, etnikai és kulturális jellemzőkkel, milyen eltérésekkel fognak találkozni. Ha ez nem történik meg, akkor olyan hibákat fognak elkövetni, amelyek a misszió eredményességét is veszélybe sodorhatják, súlyosabb esetben pedig katonák elvesztését is okozhatják. A vezérőrnagy szerint a felkészülés e területe fokozatosan javuló tendenciát mutat. „Jó irányba halad a NATO és az EU is, amikor egyre nagyobb hangsúlyt fektet a katonákkal kapcsolatban a kulturális tudatosságra, a felkészítésre. Magyarországon ebben a munkában oroszlánrészt vállal az MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ" – tette hozzá Isaszegi tábornok.

A konferencia a késő délutáni órákban ért véget. A záróbeszédet Bíró László katolikus tábori püspök, katonai ordinárius tartotta, aki a honvedelem.hu érdeklődésére a szimpózium célját elsősorban a fogalmak tisztázásában jelölte meg. „Az alapoktól kell tisztázni a téma kifejezéseit. Amikor ilyen jellegű konfliktusok szóba kerülnek, sokan vallásháborúról beszélnek, pedig ez nem a vallásról szól, hanem ideológiákról, amelyeket a vallás mezébe öltöztetnek. Az Iszlám Állam például nem a vallás, hanem a terrorizmus alapján áll. Az igazi vallás felülemelkedik a konkrétumokon és az egységet keresi. Ha valaki másra használja, az szerencsétlen dolog, de azt már külön kell választani a tiszta vallás lényegétől" – tette hozzá Bíró László püspök.

Fotó: Tóth László