Tűziszony legyőzve!

A portugál−magyar közös KFOR harcászati tartalék zászlóalj (KTM − KFOR Tactical Reserve Maneuver Battalion) „Charlie", azaz magyar lövésszázadának katonái megismerték, hogy mi az a tűziszony. Az úgynevezett „fire phobia" gyakorlat célja ugyanis az, hogy egy esetleges éles feladat ellátása során a katonák számára ne legyen elrettentő a tűz, az égő törmelékkel vagy Molotov-koktélokkal támadó tömeg, és hogy a békefenntartók fel legyenek készülve a szabályos ellentevékenységre, illetve az alakzat megbontása nélkül tudják folytatni feladatukat.

Hasonló gyakorlatot természetesen már a magyarországi felkészülés ideje alatt is tartottak a kontingens katonái számára, ám a kiképzést a műveleti területen is meg kellett ismételni, hiszen e képesség része a teljes műveleti készenlét elérését bizonyító gyakorlatnak.

A betartandó biztonsági rendszabályok ismertetése után a magyar század három szakasza külön foglalkozási helyeken gyakorolta a szabályos tevékenységet és fogásokat. Az oktatók felhívták a figyelmet a hibákra és folyamatosan javították azokat. Az egyéni, majd a rajszintű tevékenységet követőn szakaszalakzatban folytatódott a kiképzés − ennek során már vizespalackokkal, illetve égő Molotov-koktélokkal is „bombázták" a rossz fiúkat játszó portugálok a magyar katonákat.

A felkészítés azért volt hasznos, mert így a katonák „saját bőrükön" érezhették, hogy a nehéz és kényelmetlen védőfelszerelés milyen hasznos tud lenni, ha egy tömegkezelési feladat közben a  lángokban gázolnak és körülöttük forró üvegszilánkok záporoznak.