69 éve értek véget a második világháború legádázabb utcai harcai

A világháború egyik legádázabb utcai harca dúlt Budapesten 1945 elején, ezért a szovjet hadseregnek már szüksége volt magyar szövetségesekre is. A hadifoglyoknak és az átálló katonáknak felajánlották a fegyveres harcot, amit többen el is fogadtak.
Döntésüket számos esetben megkönnyítette, hogy tisztjeik is átálltak, vagy jelezték e szándékukat – tette hozzá az ezredes. Január közepére már nemcsak hadifoglyok vállaltak szolgálatot az ostromlók mellett, hanem – elsősorban a budai oldalon – egyre több alegység is. E katonák szétszórt egységeiből február 12-én egy zászlóaljat állítottak fel, amely a Budai Önkéntes Ezred nevet csak később, a fővárosi harcok után kapta.

A szovjetek a legádázabb harcokban vetették be az ezredet, például a Déli pályaudvarnál, a Citadellánál vagy a budai Várnál, ahol a legtovább tartottak ki a németek és a hozzájuk hű magyar egységek. Ezeken a frontokon az átállt magyar katonák 60-70 százalékos veszteséget szenvedtek, de az is előfordult, hogy egy, a Farkasréti temetőben bevetett századból csak két sebesült katona maradt.
Végül 1945. február 13-án a budai Várban lévő német, valamint magyar katonák megadták magukat, a háború Budapesten ezzel véget ért és megkezdődhetett az újjáépítés.

„Évek megfeszített munkájával Európa egyik legnagyobb romhalmazából ismét egy gyönyörű, élhető várost kellett építeni" – fűzte hozzá Aulechla József.

Az ünnepség végén koszorút helyeztek el az emlékműnél mások mellett a Honvédelmi Minisztérium és a tárcát támogató civil szervezetek képviselői.

Fotó: Dévényi Veronika