A magyar hősök emlékét nem tudták megsemmisíteni
Szöveg: Kovács Dániel | 2015. november 4. 14:25A Juta-domb 1956-ig csupán egy földrajzi név volt. Budapest ostroma alkalmával, 1944-ben már sikeresen működtek itt légvédelmi lövegek, ám 1956. november 4-ét követően – bátran állíthatjuk – e helyszín fogalommá vált – mondta dr. Papp Ferenc ezredes az egykori Juta-dombnál tartott koszorúzáson november 4-én, szerdán, Soroksáron.
Galéria
1599147958
1599147958
1599147959
1599147959
1599147959
1599147960
1599147960
„A történelmi tényeket nem lehet véglegesen eltorzítani, elhazudni. Az emlékek mindig megmaradnak. Megmaradnak a szemtanúk, a túlélők lelkében, de akár a fiókok, padlások, vagy pincék féltve őrzött tárgyaiként is. Az emlékek pedig megőrződnek nemzedékeken, századokon, évezredeken át is. Még akkor is, ha a »győztesek« az adott földrajzi helyet is ki akarják hazudni, vagy végérvényesen ki akarják törölni a történelemből, felszántva és sóval behintve, mint Karthágót, vagy éppen azt a helyet, ahol most állunk" – emlékeztetett a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettese.
„Ha szétnézünk, nyomát sem találjuk itt semmiféle dombnak. Egyes nézetek szerint az 1956-os forradalom egyetlen reguláris haderők közötti, ámde magyar győzelemmel végződő összecsapása annyira szúrta a későbbi hatalom szemét, hogy még a helyet is meg akarták semmisíteni, ezért az egykor itt található dombokat széthordatták, beépítették Budapest és a környék házaiba. A dombokat elhordathatták, de azoknak a magyar hősöknek az emlékét, akik e helyen – történelmi elődeikhez hasonlóan annyiszor szálltak szembe akár a fojtogató túlerővel is a magyar szabadságért – nem tudták megsemmisíteni" – hangsúlyozta Papp Ferenc.
A HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály által szervezett megemlékezés végén a résztvevők elhelyezték koszorúikat a katonai emlékműnél.
Fotó: Tóth László
