Akik naponta megtanulnak egy verset, észreveszik a szépet

A HM KTP által szervezett versmondó versenyen nyolc katonacsalád 11-15 év közötti gyermekei vettek részt. Minden szavalónak két-két verssel kellett szerepelnie a közönség és a zsűri előtt. A lámpalázat hamar legyűrték a tanulók, és büszkén álltak ki a mikrofon elé.
A Nagy Háborúra emlékezve olyan költők műveit választották ki a szervezők, akik megjárták az első világháborút, illetve olyan verseket válogattak össze, amelyek a háborúról és annak következményeiről szólnak.

A versmondó verseny kötelező költeménye − amit az első fordulóban mindenkinek el kellett szavalnia − a Szent Pál apostol Korintusiakhoz írt első levelében található Szeretet himnusza volt. A második körben többen választották Gyóni Géza Csak egy éjszakára című versét, de népszerű volt Ady Endreműve is, az Imádság háború után.

Az idén másodszorra induló Mitsch Bálint Márk Gyóni Géza versét adta elő. „Több verset is átnéztem, de ez volt számomra a legszimpatikusabb, mert ezt viszonylag jól lehet hangsúlyozni" – mondta Márk, aki csakúgy, mint tavaly, idén is a Katolikus Tábori Püspökség különdíját nyerte el.

Szabó Orsolya, az idei verseny győztese a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta, hogy ez volt a negyedik, egyben az utolsó alkalom, amikor részt vett a versenyen, hiszen a napokban töltötte be a tizenötödik életévét. „Azért neveztem be negyedszerre is a szavalóversenyre, mert kíváncsi voltam, hogy mennyit fejlődtem." Elárulta: a kötelező versben a hangsúlyozás jelentett számára nagy kihívást. „Második versként azért választottam Sík Sándor »Jó nekem, Uram« című költeményét, mert megtetszett a címe, és miután rákerestem az interneten, rögtön megfogott a mű" – tette hozzá Orsolya, aki, „majd ha nagy lesz", kisgyermek- és csecsemőápoló szeretne lenni.

A második helyen a tizenhárom éves Jelen Bálint Balázs végzett, megelőzve a tizenkét esztendős Baukó Attilát.

Körtvélyessy Zsolt, Jászai Mari-díjas, érdemes művész, a zsűri tagja zárógondolataiban elmondta, hogy a mai világban sajnos egyre kevesebben foglalkoznak a versekkel, így nagy örömére szolgált, hogy a tanulók olyan műveket szavaltak el, amik megerősítik őket a hitükben. „A versmondás egy nagyon nehéz műfaj, ezért bátorítalak titeket, hogy minél többet foglalkozzatok a versekkel" − emelte ki, hozzátéve: „én negyven éve foglalkozom versekkel, most is a zsebemben van egy, amit nemrégen tanultam meg."

Bíró László katolikus tábori püspök – aki ugyancsak tagja volt a zsűrinek – a verseny végén összefoglalta a hallottakat. „Fölüdítő volt veletek: az izgalmatokkal, a mosolyotokkal és a nagyon szép verseitekkel" − mondta, hozzátéve: nem egyszerű mesterség mikrofon előtt megállni és elmondani kívülről egy hosszú és nehéz szöveget. „Akik naponta megtanulnak egy verset, azokban van valamilyen sajátos erő: észreveszik a szépet, a szépet észrevenni azt jelenti, hogy szeretnek jók lenni, és jók meg úgy lehetnek, ha észreveszik az igazat. Az igaz, a jó meg a szép, mind összetartoznak. Szeressétek a verseket" – biztatta a gyerekeket a tábori püspök.

Fotó: Konkoly Dávid