Arad hős vértanújának mellszobrát avatták fel a Petőfi Laktanyában

Beszédében Szentes Tamás, Budapest főpolgármester-helyettese felidézte a tábornok életútját, és kiemelte: a dandár az elmúlt években minden korábbinál aktív részesévé vált a főváros és a kerület mindennapjainak. Mindez azért is fontos, mert a fiatalok ezáltal megismerkedhetnek a honvédség munkájával, a katonák mindennapjaival, és ugyanolyan példaként állíthatják maguk elé a ma honvédeit is, mint Schweidel Józsefet és soha meg nem alkuvó társait.

Kun Szabó István dandártábornok, az alakulat parancsnoka hitet tett az eddigi tevékenység folytatása mellett, köszönetet mondott az együttműködésért a dandár tevékenységét segítőknek, és leszögezte: megtiszteltetés, hogy a laktanya mostantól fogva Schweidel tábornok szobrának is helyet adhat. Győrfi Ádám alkotását ezt követően Bíró László katolikus tábori püspök, Jákob János dandártábornok, református tábori püspök és Totha Joel Péter tábori rabbi is megáldotta.

Schweidel József vezérőrnagy 1796-ban született. Katonai pályafutását hadapródként kezdte, majd császári tisztként a Sándor-huszároknál teljesített szolgálatot, harcolt például a napóleoni háborúkban is. Miután kitört a forradalom, hazavezette katonáit az osztrák fővárosból. Gyorsan magasra kapaszkodott a katonai ranglétrán, már 1848 októberében tábornok lett, majd 1849 májusában Pest hadiparancsnokává nevezték ki, miután visszafoglalták Budát. Világosnál esett fogságba. Ő volt az egyetlen az aradi vértanúk közül, akit a bírói testület Haynaunál kegyelemre javasolt, a táborszernagy azonban elutasította a kérelmet. Abba ugyanakkor Schweidel feleségének könyörgésére hajlandó volt belemenni, hogy az eredetileg akasztásról szóló ítéletet golyó általi kivégzésre módosítsák. „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot" – mondta a kivégzőosztag előtt az utolsó szó jogán a tábornok.

Fotó: Galovtsik Gábor