„Az egyenruhának meg kell adni a tiszteletet”

A katonai szervezetek napi tevékenységének szervezése, vezetése, irányítása címmel tart módszertani foglalkozásokat az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP). Ezek közül az elsőt Debrecenben, az MH 5. Bocskai István Lövészdandárnál rendezték meg november 13-án. „Egy módszertani foglalkozás nem ér sokat, ha az ott látottakat nem valósítjuk meg a gyakorlatban" – szögezte le megnyitó beszédében dr. Benkő Tibor vezérezredes. „A fő cél, hogy a látottak alapján meghatározzuk az általános elvárásokat a katonai szervezetek vonatkozásában."

A követelmények tisztázása azért is elengedhetetlen, mert nem szabad elfelejteni, milyen követelményeknek kell minden körülmények között megfelelni. „Aki katona, viselkedjen is katonaként, hiszen a megjelenése, a viselkedése alapján ítélik majd meg. Lehet valaki kiváló szakember, de ha nem a katonai rendtartás szerint él vagy végzi a munkáját, akkor nem kell egyenruhát viselnie" – jelentette ki a Honvéd Vezérkar főnök. A vezérezredes arra kérte a jelenlévőket, hogy mindenki hallgassa figyelmesen az előadásokat, majd őszintén mondja el a véleményét az elhangzottakról.

Huszár János vezérőrnagy, az MH ÖHP törzsfőnöke előadásában emlékeztetett: utoljára 1982-ben tartottak a magyar haderőben hasonló méretű, azonos témákra koncentráló módszertani foglalkozást, így a jelenlegi rendezvények mindenképpen hiánypótló jellegűek. A társadalom elvárása továbbra is egy fegyelmezett, jól felkészített, megfelelő képességekkel rendelkező haderő, ám az elmúlt három évtizedben rengeteg változás történt: komplett katonai kultúraváltás ment végbe a honvédségben, ami komoly kihívást jelentett a csapatparancsnokok számára is.

A Honvéd Vezérkar és az MH ÖHP ellenőrzéseinek tapasztalatai alapján mindenképpen szükség van a kialakult napi tevékenység és működés, a vezetési és irányítási gyakorlat szabályozott keretek közötti egységesítésére. Ennek az általános munka- és kiképzési terv, a haditechnikai eszközök hadrafoghatósága és karbantartási rendje, illetve a reagálási képesség fenntartása tekintetében egyaránt jelentősége van. Az előadások ennek megfelelően egység-, zászlóalj- és századszinten is felölelik a katonai szervezetek napirendjében rögzítendő valamennyi területet. A szervezők célja, hogy jó elméleti és gyakorlati alapokat biztosítanak a katonai szervezetek napirendjének kialakításához, a tervezési-szervezési feladatok egységes végrehajtásához.

Nem önmagukért való szabályok

Benkő Tibor vezérezredes a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: elengedhetetlenül fontos, hogy a katonai szervezeteknél, tágabb értelemben véve pedig a Magyar Honvédségnél is egységes rendszer alakuljon ki. „Formailag nem kell mindennek ugyanolyannak lennie, hiszen a keret, a munkarend eleve sok területen eltérő, de tartalmi kérdésekben egységre van szükség: azonos követelményekre, azonos elvárásokra, ugyanazon rendtartásra. Éppen ezért most az elvek, koncepciók és feladatok meghatározása van soron" – mondta a Honvéd Vezérkar főnök.

Kérdésünkre a tábornok elmondta: nem beszélne „lazulásról" a hadseregben, de tény, hogy sok tekintetben más a mai állomány hozzáállása, mint az évtizedekkel ezelőttié volt. „Mi is a társadalomból építkezünk, tehát az ott bekövetkező változások a haderőre is kihatnak. Természetes, hogy az emberek nehezen fogadják el a kötöttségeket, és amit értelmetlennek tartanak, azt megpróbálják elhagyni. Viszont a katonákkal szemben akkor is léteznek bizonyos elvárások. Az egyenruhának meg kell adni a tiszteletet, és ezt csakis a katona teheti meg viselkedésével, megjelenésével, hiszen mindig kiemelt figyelem irányul rá. Egészen más benyomást kelt egy laza testtartással álló, laza öltözködésű civil személy, mint egy olyan katona, aki nem viseli megfelelő módon az egyenruháját. Ezek a szabályok egyáltalán nem önmagukért valók: elképzelhető, hogy valami kényelmes, de akkor is összeegyeztethetetlen az egyenruha viselésével. Bízom benne, hogy a katonák is látni fogják: nem a sarkosság itt a lényeg, hanem a belső tartalom."

Komplex szemlélet

Huszár János vezérőrnagy kérdésünkre elmondta: az 1982-es, Lentiben tartott módszertani koncepciós foglalkozás a korabeli viszonyok között meglehetősen átfogóan rendszerezte a vezetés kérdéseit, az okmányok rendjét és számos vonatkozó kérdést. „Bizonyos jól elkülönített vezetési aktusok ebből ma is alkalmazhatók, de az akkori szabályozási körülmények és maga a jogi környezet is teljesen másmilyen volt, tehát mindenképpen itt az ideje ismét a rendszerezésnek" – vélekedett az MH ÖHP törzsfőnöke. „Az a cél, hogy minden harcászati és vezetési szinten egységesen folyjon a napi tervezési-szervezési tevékenység. Úgy gondolom, akkor lehetünk majd elégedettek, ha a fiatal tisztek következő konferenciáján a néhány éve végzett fiatalok már arról számolnak majd be: bárhová is mentek, mindenütt ugyanazt tapasztalták."

Huszár János hozzátette: a szabályzók, a rendszer működésének áttekintése a jövőben folyamatos lesz, beleértve ebbe az esetlegesen szükséges javításokat, módosításokat is. „Remélem, hogy nemcsak az ÖHP kerítésén belül, hanem az e szolgálati renden kívüli katonai szervezetek vezetői is meglátják a lehetőséget, és alkalmazni fogják ezeket a szabályokat."

Takács Attila dandártábornok, a debreceni alakulat parancsnoka kiemelte: a honvédségen belül a Bocskai-dandárban érvényesül az egyik legkomplexebb, legösszetettebb tervezési és vezetési rendszer, hiszen a legnagyobb létszámú magyar szárazföldi alakulat eleve három bázison települ, és így kell hatékony működést, illetve költséghatékony humánerőforrás-gazdálkodást folytatnia. „A feladatok végrehajtása során az egységesség a legnehezebb" – mutatott rá a parancsnok. Mint hozzátette, egy háromezer fős katonai szervezet napi tevékenységét az egységesen dolgozó vezénylőzászlósok nélkül nem is lehetne koordinálni, a Bocskainál szolgáló közel 1400 altiszt csak ezzel a rendszerrel irányítható. „A vezénylőzászlósok esetében nagyon felkészült, tapasztalt, missziókat, hazai és nemzetközi tanfolyamokat megjárt katonákról beszélünk komoly kiképzési és műveleti tapasztalatokkal – vétek lenne nem kihasználni ezeket az adottságaikat, hiszen így az alegység-parancsnokok is tehermentesíthetők."

A zászlóalj-szintű foglalkozást november 18-án tartják Győrben, a század-szintű előadásokat és gyakorlati bemutatókat pedig Kaposváron rendezik november 20-án.

Fotó: Tóth László