Büszkének kell lennünk egykori katonáinkra

Az államtitkár a XII. Országos Kegyelet és Emlékezet konferencián előadásában elmondta: kevesen élnek ma már olyanok, akiket meg lehetne szólaltatni azzal kapcsolatban, hogy mennyi magyar férfit hívott fegyverbe és milyen iszonyatos pusztítást okozott az első világháború. Az adatok szerint a Magyar Királyság területéről összesen 3 millió 797 ezer férfit soroztak be, akik közül 661 ezer hősi halált halt, 743 ezer megsebesült és 734 ezer hadifogságba került. A halottak közel fele magyar származású volt, a többi valamilyen nemzetiséghez tartozott, de valószínű, hogy ez az arány jóval magasabb lehetett, mivel a magyar anyanyelvű katonák a legmegbízhatóbbak közé tartoztak, ezért a legveszélyesebb feladatokra vetették be őket. Tényként lehet elfogadni azt is, hogy az I. világháborúban jóval több magyar katona esett el, mint a másodikban, mégis a nagy háború – hősi halottaival együtt – jórészt eltűnt az emlékezetünkből – tette hozzá.

Vargha Tamás szerint a háborúzó államok döntő többsége hatalmas és impozáns emlékműveket emelt az első világháborúban elesettek tiszteletére; Olaszország, Franciaország és Anglia is a híres harcmezőkön állított örök emléket a hős katonáknak.

Az államtitkár hangsúlyozta: három fő feladat végrehajtása elengedhetetlen. Elsőként szükség van egy első világháborús központi emlékműre, mert egyelőre nincs ilyen Magyarországon. „Úgy gondoljuk, hogy a Nagya Háború centenáriumának közeledte nem csak alkalmat ad erre, hanem kötelez is, hogy örök és méltó emléket állítsunk katonáinknak helytállásukért és véráldozatukért" – szögezte le. Az államtitkár szerint már vizsgálják annak lehetőségét, hogy Budapesten építsék fel ezt a hősi panteont, amelynek falán az összes magyar kiegészítésű csapattest nevét fel kell sorolni, valamennyi olyan ütközet évszámával és helyszínével együtt, ahol magyar katonák harcoltak az első világháborúban. Kegyeleti kötelességként merült fel az is, hogy létesüljön egy hely az ismeretlen katonának is.

Az államtitkár véleménye szerint két helyszín jöhet számításba: az egyik a Hősök tere, a másik pedig a felépítendő központi emlékhely, de ezzel kapcsolatban még további egyeztetések szükségesek. A második feladat pedig egy számítógépes adatbázis összeállítása a világháborúban elesett katonák adataival, ugyanis a hazánkban található veszteségi nyilvántartásokat az 50-es években megsemmisítették, ezért gyakorlatilag csak becslésekre lehet hagyatkozni a halottak pontos számát illetően. A rendelkezésre álló adatok rendszerezése már folyamatban van, a miniszteri utasítás értelmében 2018-ra az információkat kutathatóvá kell tenni. A harmadik feladat az első világháborús hősi emlékhelyek és temetők felújítása bel- és külföldön. Az államtitkár véleménye szerint ez jelenti majd a legnagyobb kihívást, hiszen összesen 108 leromlott állagú hősi temető van, amelyek felújításával nem lehet tovább várni. „Meggyőződésünk, hogy a hadisírjaink gondozása és az elesettek emlékének ápolása a nemzetépítésben való aktív részvétel" – hangsúlyozta.

A konferencián előadást tartott Balogh Zoltán emberi erőforrásokért felelős miniszter is, aki rámutatott, hogy a nemzetpolitika nem érhet véget azzal, hogy bizonyos időközönként egy-egy épületet felújítunk, valójában ugyanis „szellemi állagmegóvásra" van szükség. Bejelentette azt is, hogy jövőre két újabb taggal bővülhet a nemzeti emlékhelyek köre, ugyanis megkaphatja ezt a titulust a Fiumei úti sírkert és a Pannonhalmi apátság is. A történelmi emlékhelyek is bővülni fognak a kormány döntésének értelmében – fűzte hozzá a miniszter.

Fotó: Tóth László