Csodálatos Kalotaszeg

A sorozatot Zsuráfszky Zoltán, a Honvéd Táncszínház művészeti vezetője álmodta meg. Zsuráfszky ars poeticája a hagyományápolás, a különböző nemzetiségek kultúrájának tiszteletben tartása és megőrzése a Kárpát-medencében, mely a megmaradás záloga és szimbóluma.

Az 1969-ben a nagy gyűjtőkörútról készült táncfilmek bejátszása tovább színesítette az amúgy is lenyűgöző előadást Kalotaszeg népviseletére a színek tobzódása és a változatos formavilág jellemző. Ezt a páratlan gazdagságot mutatta be – többek között – a műsor, mely nemcsak a szakavatott „ínyenceknek" de a népzene, néptánc és népművészet iránt érdeklődőknek is sokat adott. A férfi táncosoknak hamar testére tapadt az ing, s ha a Stefánia színháztermében lett volna vasfüggöny, bizonyára az elé is ki kellett volna állniuk az előadóknak.

A régi Kolozs megye nyugati részén, a Sebes-Körös, a Kalota, az Almás, a Nádas és a Kapus patakok völgyeiben a mintegy ötven községben élő kalotaszegi magyarság a táncban is egyedi értéket teremtett. Kalotaszeg tánckultúrája nem olyan régi, mint más erdélyi népcsoportoké, de bizonyos tánctípusok legfejlettebb formáit itt találjuk meg.

A kalotaszegi táncok szakavatott igazi megfigyelésére csak a második világháborút követően került sor, majd a hatvanas években kezdték tudományosan is elemezni, értékelni. Ebben volt nagy szerepe Martin Györgynek és munkásságának. Így a kalotaszegi néptánc és népzene gyűjtésében kiemelkedő volt Martin – valamint Kallós Zoltán – tevékenysége, akik felhívták a szakemberek, előadók, művészek figyelmét a tájegységre és művészetére.

A produkció az előadók mellett alábbi szakembereknek volt köszönhető:

Néprajzi szaktanácsadó: Éri Péter 

Művészeti munkatárs: Fitos Dezső

Zenei szerkesztő: Árendás Péter

Díszlet: Ambrus Sándor

Jelmez: Vincze Zsuzsa, Fitos Dezső

Rendező- koreográfus, művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán

További képekért kattintson galériánkra!

Fotó: Rácz Tünde