De te feledd az ágyút már, – te álmodd: Hazaértél…

A háború végnapjaiban a többször gazdát cserélő Székesfehérvár elkeseredett és véres harc színterévé vált. A város környéki harcokban számos szovjet katona esett el, akiknek holttestét már 1945-ben végső nyugalomra helyezték a Béke téren. Az azóta leromlott állapotú temetőt az Oroszországi Föderáció védelmi minisztériuma a Pokolenyije Alapítvány által biztosított forrásokból újíttatta fel. Az új márványtáblákra több mint négyezer név került fel, amelyek méltón emlékeztetnek bennünket az orosz, azeri, belorusz, kazah, ukrán, illetve moldáv elhunytakra. Vargha Tamás szerint akik a sírkert felújítását kezdeményezték, „az emberiesség örök törvényének engedelmeskedtek, mert a halott katona ember, akit hazája határain túl is megillet a végtisztesség". Antigoné is az istenek örök törvényének engedelmeskedve temette el a városra támadó ellenséget – idézte fel a parlamenti államtitkár.

Hasonlóképpen vélekedett Róth Péter, a város alpolgármestere is, aki biztosította a jelenlévőket arról, hogy Székesfehérvár a jövőben is meg fogja adni a kellő tiszteletet és kegyeletet a temetőnek, illetve a település lakóinak.

A kegyeleti megemlékezések mellett különböző felekezetek lelkészeinek imádságai hangzottak el, majd az emlékezők, hozzátartozók elhelyezték koszorúikat az emlékművön. Vargha Tamás Tóth Árpád szavaival búcsúzott a halottaktól: „De te feledd az ágyút már, − te álmodd: Hazaértél…"

Fotók: Füzes Judith