Eljött az ideje, hogy végső nyugalomra leljenek a szellemkatonák

Hende Csaba üdvözletét dr. Töll László ezredes, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály vezetője tolmácsolta a bemutatón. „Mostanra elköszönt az a nemzedék, amely harcolt az első világháborúban, és egyre idősebb az a nemzedék is, amelynek tagjaiként első kézből hallhattuk nagyszüleink, dédszüleink történeteit, élményeit" − írta a honvédelmi miniszter. „Nálunk a létező szocializmus időszaka mindent megtett azért, hogy kitörölje katonáink emlékét a közgondolkodásból, és kitörölje mindazt, amit katonáink a hazáért megtettek: sikereiket és dicsőségüket, áldozataikat és szenvedésüket."

A miniszter hangsúlyozta: rengeteg pótolnivalónk van a közgondolkodásban és a tudományos kutatások területén egyaránt, és el kell mondanunk olyan soha el nem mondott történeteket, mint a Szamár-sziget szellemkatonáinak tragédiája. „Ha meg akarjuk ismerni az ismeretlen első világháborút, az a legjobb, ha hagyjuk, hogy a múlt maga szóljon hozzánk. Így elkerülhetjük mind a túlságosan könnyű, lélektelen emlékezéseket, mind a valóságot meghamisító, a háborút idealizáló tévutakat."

Hende Csaba kiemelte: aki kézbe veszi a frissen megjelent könyvet, bizonyosan nem fogja idealizálni a háborút. „Szellemeknek azokat a lelkeket nevezték elődeink legendái, akik nem tudtak békében meghalni bűneik miatt vagy az ellenük elkövetett égbekiáltó igazságtalanságok miatt. Ha valakikre igaz lehet ez, azok a Szamár-sziget poklában és az oda vezető út halálmeneteiben szenvedett és elhunyt katonáink. Ami velük történt, az egyszerre hihetetlenül abszurd, vérlázító, ugyanakkor a 20. század mindennapjainak ismeretében egyáltalán nem párját ritkító történet. A szellemkatonák a mieink voltak: hozzánk tartoztak éppúgy, mint a nagy háború megannyi áldozata, hősi halottja. Emlékük összeköti mindazokat a nemzeteket, amelyek tanúi voltak pokoljárásuknak."

Mint a miniszter fogalmazott, a történet meggyőződése szerint nem ér véget itt, hanem most kezdődik, és a Szamár-sziget szellemkatonái elfoglalják az őket megillető helyet Limanova és Gorlice hősei, a Kárpátok és a Csucsai-szoros védői, a Doberdó és az Isonzó harcosai között. „Azt remélem, hogy amint a nemzet egyre jobban érti és értékeli azt a munkát, amit honvédeink a haza szolgálatában napjainkban elvégeznek, egyre inkább megismeri és megbecsüli mindazt, amin nagyszüleink és dédszüleink nemzedéke a Nagy Háborúban keresztülment. Eljött az idő, hogy a Szamár-sziget szellemkatonái végleg hazatérjenek és nyugalomra lelhessenek itthon."

Margittai Gábor elmondta: kutatómunkája eredményei mellett javarészt az indította a kötet megírására, hogy közösségi emlékezetünkből hiányoznak az első világháború hősi halottai. Mint fogalmazott, a Szamár-sziget emlékei ezer szállal kötődnek a magyar hadikultúrához, a magyar hadtörténelemhez és a magyar családok történetéhez, ráadásul az itt szenvedett katonák által alkotott, hozzájuk fűződő emlékek mára javarészt megsemmisültek.

A Zrínyi Kiadó első világháborúval kapcsolatos kiadványait dr. Isaszegi János nyugállományú vezérőrnagy, a kiadó megbízott vezetője mutatta be.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária