Emlékmű a „székesfehérvári kadétoknak”

A magyar királyi Szent István 3. gyalogezred tábori pótezrede 1944. szeptember 7-én, a hajnali órákban bekövetkezett tragédiájának történetét még mindig homály fedi. De a fehérvári katonák helytállása a mai napig élénken él a gyergyószentmiklósi emberek emlékezetében, akik az eltelt években rendszeresen  megemlékeztek − ahogyan ők mondják – „a székesfehérvári kadétok" hősi haláláról.

A szerda délutáni ünnepségen részt vett Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára is, aki ünnepi beszédében hangsúlyozta az emlékezés fontosságát. „A pótezred 159 hős honvédje a legtöbbet, az életét adta hazájáért. Méltó, hogy emléküket megőrizzük, és tiszteletükre ezzel az emlékhellyel az utókort is emlékeztessük. Mert a holtak néha nagyobb erővel vigyáznak egy városra, és bizonyítanak igaza és joga mellett, mint a feledékeny élők" – fogalmazott az államtitkár.

Barti Tihamér, a Hargita Megyei Tanács alelnöke köszöntőbeszédében kiemelte a két város feledés elleni összefogásának jelentőségét. Ottani szokás szerint batyuval érkezett, amelyben gyergyói földet hozott Székesfehérvárra, amit közösen szórtak szét az emlékműnek helyt adó köztéren.

A megemlékezés végén Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök áldotta meg, majd Spányi Antal megyéspüspök szentelte meg az emlékhelyet.

Fotók: a szerző felvételei