NATO-csúcs: kiemelt téma az ukrán-orosz konfliktus

Oroszország semmisítse meg a Krím önhatalmú elcsatolását, hagyjon fel a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásával, az Ukrajna területén végrehajtott mindenfajta egyoldalú katonai akció vagy felforgató cselekmény a nemzetközi jog kirívó megsértésének tekintendő – áll a NATO-Ukrajna Bizottság csütörtökön Newportban elfogadott közös nyilatkozatában.

A NATO-tagországok állam- és kormányfői határozottan elítélték Moszkvát amiatt, hogy önhatalmúlag, jogellenesen elcsatolta a Krím félszigetet, és szándékosan destabilizálja Kelet-Ukrajnát, megsértve a nemzetközi jogi normákat. Felszólítják Oroszországot, hogy vonja vissza a Krím önhatalmúlag végrehajtott annexióját, amelyet a közös nyilatkozat elfogadói nem ismernek el.
Ugyancsak követelik Moszkvától, hogy szüntesse be a kelet-ukrajnai fegyveresek támogatását, vonja vissza csapatait, hagyjon fel az ukrán határ mentén és az e határon átnyúló hadműveletekkel, tartsa tiszteletben a helyi lakosság jogait, beleértve a krími tatárokét is, tartózkodjék az Ukrajna elleni újabb agresszív akcióktól. Mindenfajta egyoldalú katonai lépés vagy felforgató cselekmény Ukrajna területén – bármilyen, akár humanitárius ürüggyel is történjék – a nemzetközi jog égbekiáltó megsértésének tekintendő – olvasható a dokumentumban.
A NATO-tagállamok vezetői szerint ezek a cselekmények aláássák Ukrajna biztonságát, és érzékenyen érintik az euro-atlanti térség egészének a stabilitását és biztonságát is.

A nyilatkozat aláírói ugyanakkor támogatják Ukrajna törekvését, hogy a politikai rendezés útját járja, üdvözölnek minden olyan találkozót, tárgyalást, amelyen a felek a békés megoldás mellett kötelezik el magukat. Oroszország azonban vállalt kötelezettségei ellenére közvetlen katonai intervenciót hajt végre Ukrajnában, és fokozza a lázadóknak nyújtott támogatást – áll a nyilatkozatban. Felszólítják Moszkvát, hogy változtasson magatartásán, tegyen lépéseket a válság továbbterjedésének a megállítására.

Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozón

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök a walesi NATO-csúcstalálkozón.

Rasmussen: a NATO Ukrajna mellett áll

Ukrajna mindig a NATO mellett állt, és a jelenlegi nehéz időszakban a NATO is kiáll Ukrajna mellett – mondta csütörtök este a szövetség főtitkára.
Anders Fogh Rasmussen, aki Petro Porosenko ukrán elnökkel tartott kétoldalú megbeszélést a walesi Newport kisvárosban folyó NATO-csúcsértekezleten, a tárgyalások utáni közös sajtóértekezleten kijelentette: az Ukrajnának nyújtott NATO-támogatás „konkrét és kézzelfogható". A szövetség „átfogó és testreszabott" intézkedéscsomagot állított össze annak érdekében, hogy Ukrajna hatékonyabban tudjon gondoskodni saját biztonságáról – fogalmazott.

A segítségnyújtás a kibervédelemre, a logisztikára, a vezénylési-ellenőrzési tevékenységre és a kommunikációra összpontosít. A NATO emellett a konfliktusban megsérült ukrán katonák rehabilitációjához is segítséget nyújt – tette hozzá Rasmussen.

A védelmi miniszterek is tanácskoztak

A NATO-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozása a NATO-csúcstalálkozón.

Rasmussen: Moszkva egyetlen lépést sem tett a béke felé

Oroszország – miközben békéről beszél – egyetlen lépést sem tett a béke megteremtése felé Ukrajnában – mondta csütörtök este a NATO főtitkára.
Anders Fogh Rasmussen, aki Petro Porosenko ukrán elnökkel tartott kétoldalú megbeszélést a walesi Newport kisvárosban folyó NATO-csúcsértekezleten, a tárgyalások utáni közös sajtóértekezleten kijelentette: Oroszország Ukrajna ellen harcol Ukrajnában, orosz katonák és orosz harckocsik támadják az ukrán erőket. Mindaz, ami Ukrajnában történik, súlyos következményekkel jár az egész euroatlanti térség biztonságára és stabilitására – mondta.

Rasmussen szerint Oroszország „törvényellenesen és önhatalmúlag annektálta" a Krím-félszigetet, és ezt a lépést a nemzetközi közösség nem ismeri el. A második világháború óta most fordult elő első ízben, hogy egy európai ország erőt alkalmazott területszerzés végett egy másik ellen – tette hozzá.

Rasmussen: az egyes tagországok saját döntése lehet Ukrajna hadfelszereléssel való támogatása

Az egyes NATO-tagországok saját döntése lehet Ukrajna hadfelszereléssel való támogatása – mondta újságíróknak Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár csütörtökön a walesi Newportban, mielőtt az atlanti szövetség csúcstalálkozójához kapcsolódóan a tagországok állam-, illetve kormányfői találkoztak Petro Porosenko ukrán elnökkel.

Rasmussen hangsúlyozta, hogy a NATO közvetlenül nem rendelkezik ilyen felszereléssel, következésképpen senkinek nem tud ilyet szállítani. Az esetleges döntést az ilyenfajta segítségnyújtásról nemzeti szinten hozhatják meg – szögezte le.
Rasmussen a csütörtöki tanácskozássorozat kezdetén Ukrajna megtámadásával vádolta Oroszországot, és követelte az orosz katonák kivonását mind Kelet-Ukrajnából, mind Moszkva által idén tavasszal bekebelezett Krím félszigetről.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter viszont délután, miután híre ment annak, hogy mind Porosenko, mind a kelet-ukrajnai oroszpárti szeparatisták hajlanak a tűzszünetre, óvatosan derűlátónak mondta magát a feszültség enyhítésének esélyeit illetően.

Tartós elkötelezettség Afganisztán mellett

Afganisztán demokratikus jellegének erősítése, a közép-ázsiai ország további támogatása mellett kötelezte el magát csütörtökön kezdődött walesi csúcstalálkozóján a NATO, annak ellenére, hogy az afgán vezetéssel mindeddig nem sikerült megállapodni abban, indulhat-e jövőre a NATO vezetésével afganisztáni kiképző-tanácsadó misszió, miután ez év végén – 13 esztendő után – befejeződik az ISAF nemzetközi haderő küldetése.

A tagországok állam-, illetve kormányfői Afganisztánról kiadott közleményükben újra hitet tettek a korábban megfogalmazott háromszintű kötelezettségvállalásuk mellett. Eszerint rövid távon jövőre el kívánják indítani a kiképző-tanácsadó missziót, középtávon biztosítani kívánják az elmúlt évek során 350 ezer fősre fejlesztett afgán biztonsági szervek finanszírozását, hosszú távon pedig úgynevezett tartós partnerséget akarnak kialakítani Afganisztánnal. Ami a középtávú finanszírozási terveket illeti, a NATO-országok csúcsvezetői megerősítették, hogy 2017 végéig mindenképpen biztosítják a szükséges pénzforrásokat.

„Amikor véget ér az ISAF művelete, az afgán hatóságok veszik át a teljes felelősséget a biztonságért. Afganisztán melletti elkötelezettségünk azonban túlnyúlik az ISAF-on, és továbbra is biztosítani fogjuk azt, hogy Afganisztánból soha többé ne fenyegethessenek bennünket terroristák" – olvasható a közleményben.

Az idén év végén lezáruló harci küldetésnél nagyságrendekkel kisebb méretű, új kiképző-tanácsadó misszió gördülékeny megszervezéséhez NATO-tisztségviselők szerint arra lenne szükség, hogy legkésőbb néhány héten belül megszülessen a megállapodás az új misszióhoz tartozó katonák jogállásáról, és tisztázódjon, hogy az eddig harci szerepet ellátó ISAF-katonák mellett a felszerelés mekkora hányadát, milyen elemeit kell elszállítani Afganisztánból.

E logisztikai kényszerrel szemben azonban politikai akadályok léptek fel, amelyek akadályozzák a megoldást: az Afganisztánban lebonyolított elnökválasztás két nagy riválisa csalással vádolja egymást, máig nincs végeredmény, nincs hivatalos választási győztes, következésképpen nincs olyan afgán közhatalmi tényező, amely megállapodhatna az új nemzetközi misszió keretfeltételeiről. Hamid Karzai leköszönő elnök ezt a teendőt áthárította utódjára, ám egyelőre nem tudni, hogy ki lesz az utódja.

Grúzia és Montenegró tovább közeledhet az atlanti szövetséghez

Grúzia és Montenegró számára lehetségessé válik a további közeledés a NATO-hoz – közölte az észak-atlanti szövetség csúcstalálkozóján a dél-walesi Newportban Anders Fogh Rasmussen, a szervezet főtitkára.

A csúcsvezetők értekezletével párhuzamosan a tagállamok képviselői – diplomáciai közlések szerint miniszteri szinten – eszmecserét folytattak a NATO-tagságra pályázó országok képviselőivel. Ezek közül kettő, Grúzia és Montenegró esetében látszik lehetőség az előrelépésre. Macedóniával az a gond, hogy mindmáig megoldatlan az ország elnevezéséről folytatott vitája a tagsághoz vezető utat vétójogával elzáró, szomszédos Görögországgal.

Bosznia-Hercegovina NATO-közeledését az akadályozza, hogy a nyugat-balkáni ország eddig nem mutatott meggyőző teljesítményt a szükséges reformok terén.
Grúzia számára olyan intézkedéscsomagot dolgoztak ki, és fogadnak el a csúcstalálkozón – közölte Rasmussen -, amely egyfelől NATO kiképző központ létesítését irányozza elő a kaukázusi országban, másfelől pedig azt tartalmazza, hogy a jövőben több és intenzívebb közös hadgyakorlatot fog rendezni a NATO és Grúzia.
Montenegró esetében arról születik döntés, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások a NATO-val az ország védelmi szektorának reformjáról.

A mostani tervek szerint 2015 végén döntenének a NATO-országok külügyminiszterei arról, hogy elég éretté vált-e Montenegró a szervezetbe való meghívásra.

Porosenko péntektől tűzszünetet remél

Petro Porosenko ukrán elnök annak a reményének adott hangot, hogy tűzszüneti megállapodás születik az Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselőiből álló kontaktcsoport szeptember 5-i, pénteki minszki ülésén, és hogy a tűzszünet akár már aznap életbe is léphet Kelet-Ukrajnában a kormányerők és az oroszpárti szakadárok között.
Az ukrán elnök erről csütörtökön a walesi Newportban nyilatkozott, ahol a nap folyamán péntekig tartó tanácskozást kezdtek a NATO-országok állam-, illetve kormányfői.

A NATO-értekezlethez szorosan kapcsolódóan megszervezték a NATO-Ukrajna Bizottság csúcsszintű megbeszélését is, amire kora este kerül sor. Előzőleg Porosenko már külön tárgyalt az atlanti szövetség jelentősebb hatalmainak vezetőivel – Barack Obama amerikai elnökkel, David Cameron brit miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia köztársasági elnökkel, valamint Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel.

Porosenko újságíróknak azt mondta, hogy a fegyvernyugvás az első lépés lehet a béke felé Ukrajnában. A harcok végeztével szerinte „fokozatos béketerv" léphet életbe az ország keleti részén.
A tűzszünetet elvben elfogadták a kelet-ukrajnai szakadárok is.

Porosenko nyilatkozatára reagálva közös közleményt adott ki a felkelők által önhatalmúlag kikiáltott két entitás, a Donyecki Népköztársaság és a Luhasznki Népköztársaság vezetője, Olekszandr Zaharcsenko és Igor Plotnickij, akik azt írták, hogy az ő erőik is tűzszünetet kezdenek a Porosenko által megjelölt időpontban. Ennek feltételéül azt szabták, hogy a minszki megállapodásban részletesen rendezzék a fegyvernyugvás betartására vonatkozó garanciákat.

A newporti NATO-tanácskozássorozat vezető témája Ukrajna, valamint az agresszív orosz fellépésre adandó nyugati válasz kérdése. Az eszmecsere előtt Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár arról beszélt, hogy ma is legkevesebb ezer orosz katona tartózkodik Ukrajnában, és hogy Moszkva nem törekszik a feszültség enyhítésére. Rasmussen szavait később egy neve mellőzését kérő NATO-tisztségviselő úgy pontosította, hogy orosz katonák ezrei vannak Ukrajnában, valamint több tízezer orosz katonát vontak össze az ukrán határ közelében.

Az orosz magatartás miatt az atlanti szervezet stratégái azt tervezik, hogy az egyes NATO-tagállamok egymást rendszeresen váltva több ezer fővel növeljék a szövetség katonai jelenlétét a leginkább fenyegetett keleti tagországban.

Egyes tagországok – így például Németország – ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy állandó támaszpontok létrehozása ellentmondana annak a korábbi NATO-kötelezettségvállalásnak, miszerint az atlanti szervezet nem viszi közelebb Oroszországhoz a saját katonai infrastruktúráját. Azt, hogy Angela Merkel kancellár emlékeztetett erre a kötelezettségvállalásra, a német kormányfőt bíráló nyilatkozat megtételére késztette Algirdas Butkevicius litván miniszterelnököt. Butkevicius azt mondta a litván rádiónak, hogy szövetséges csapatokat kell állomásoztatni a keleti NATO-országokban.

A NATO-országok vezetői a csúcstalálkozón először az afganisztáni helyzetet tekintették át zárt ajtók mögött. Az ülést megnyitó, még a média jelenlétében elhangzott beszédében Rasmussen azt hangsúlyozta, hogy bár ez év végén befejeződik a NATO vezette afganisztáni nemzetközi harci küldetés, a közép-ázsiai országnak továbbra is szüksége van segítségre. A NATO – jelentette ki – kész vállalni a szükséges szerepet. A tervek szerint mintegy tízezer fős nemzetközi kiképző-tanácsadó misszióról lenne szó, de az afgánokkal még nem sikerült megállapodni a jogi előfeltételekről.

A facebook-on is

A NATO kétnapos walesi csúcstalálkozójának legfontosabb eseményeiről a szövetség facebook oldalán is lehet tájékozódni.

Élő, egyenes adásban…

A NATO weboldalán élő, egyenes adásban lehet követni a csúcstalálkozó néhány megbeszélését. A live stream adás itt érhető el.

A hivatalosan kiadott program szerint legközelebb Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár sajtókonferenciáját nézhetik meg az érdeklődők 16 óra 15 perctől.

Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozón

Orbán Viktor miniszterelnök, David Cameron brit miniszterelnök (jobbra) és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár (balra) a NATO-országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozásán a dél-walesi Newportban szeptember 4-én.

(Fotó: Burger Barna / Miniszterelnöki Sajtóiroda)

Norvég kormányfő: a főtitkárváltás kedvezőbb légkört teremt a NATO-orosz párbeszédhez

A NATO új főtitkárának, Jens Stoltenberg volt norvég kormányfőnek az október 1-jei hivatalba lépése új és kedvezőbb légkört teremt az észak-atlanti szövetség és Oroszország együttműködéséhez – vélekedett Jens Solberg jelenlegi norvég kormányfő.

Solberg a NATO newporti csúcstalálkozóján az NRK norvég rádió- és televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy minden új főtitkár és annak új csapata lehetőséget nyújt a párbeszéd újrakezdésére minden ügyben. Mindamellett hangsúlyozta, hogy a főtitkárváltás önmagában nem fog segíteni az ukrán válság megoldásában.

Solberg szerint a newporti NATO-csúcs fő feladata az, hogy hangsúlyozza a katonai szövetség „teljes és elvi" egységét Oroszország ukrajnai akcióinak és a nemzetközi jog Moszkva általi megsértésének elítélésében. A norvég kormányfő szerint szükség van arra is, hogy a NATO segítséget nyújtson Ukrajnának hadserege korszerűsítéséhez.

Norvégia, a NATO alapító tagja a múlt héten jelentette be, hogy 190 katonával és haditechnikával vesz részt az őszi lettországi nemzetközi hadgyakorlaton. Ine Eriksen Söreide védelmi miniszter szerdán arról is tájékoztatott, hogy a vezérkar két tisztje fogja képviselni a skandináv országot a Gyors Szigony-14 (Rapid Trident 2014) fedőnevű hadgyakorlaton, amelyet szeptemberben tartanak Ukrajna Lemberg (Lviv) megyéjében.
Norvégia korábban azt közölte, hogy állandó NATO-támaszpontok létrehozását nem támogatja Kelet-Európában, de síkraszáll az észak-atlanti szövetség erősítése mellett a térségben.

Megkezdődött a találkozó

A dél-walesi Newportban megkezdődött a NATO-országok állam-, illetve kormányfőinek péntekig tartó tanácskozása, amelynek két fő témája az Ukrajnával szembeni agresszív orosz magatartásra adandó nyugati válasz, valamint a „korszakváltás".
Az úgynevezett korszakváltás a NATO eredeti rendeltetésének, a szövetséghez tartozó országok kollektív védelmének ismételt középpontba állítása. Mindezzel párhuzamosan ez év végén lezárul a 13 esztendeje indított, NATO vezette, nagyszabású afganisztáni harci művelet, az ISAF.
A két fő téma annyiban érintkezik egymással, hogy a NATO az ukrajnai válság nyomán a további orosz szándékkal kapcsolatban megnövekedett aggodalmak miatt azt tervezi, hogy erősíti katonai jelenlétét a keleti tagországokban, a balti államokban, Lengyelországban és Romániában.

A nagy-britanniai NATO-csúcstalálkozóhoz szorosan kapcsolódik, hogy a tagállami vezetők találkoznak Petro Porosenko ukrán elnökkel is a NATO-Ukrajna Bizottság ülésének keretében.
A csúcs résztvevői emellett eszmecserét folytatnak a világ különböző térségeiben található partnerországok képviselőivel is az együttműködés szorosabbra fűzéséről.

A tanácskozás helyszínén, az egyébként is meglehetősen félreeső, a külvilágtól ezúttal különös gondossággal elzárt, zöldellő golfpályák által körbevett Celtic Manor pihenőközpontban Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár és David Cameron brit miniszterelnök fogadta a résztvevőket. A „családi fotó" elkészülte után megkezdett első hivatalos ülésen Afganisztán helyzetét tekintik át – nem csupán a NATO-tagok, hanem a nemzetközi erőben részt vevő partnerek, valamint több nemzetközi szervezet képviselői is.

Délután a NATO-államok külügyminiszteri szinten konzultálnak a szövetséghez csatlakozni akaró országok – Grúzia, Montenegró, Macedónia, valamint Bosznia-Hercegovina – képviselőivel, majd kora este tartják a NATO-Ukrajna Bizottság ülését.

Este a NATO-csúcsvezetők munkavacsorán folytatják az eszmecserét, amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli.

Rasmussen: Oroszország támadja Ukrajnát

Oroszország támadást intézett Ukrajna ellen – állapította meg Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár csütörtökön a dél-walesi Newportban, ahol a nap folyamán az atlanti szövetség tagországainak csúcsvezetői péntekig tartó tanácskozást kezdenek.
“Drámaian megváltozott biztonsági környezetbe kerültünk" – fogalmazott újságírók előtt a főtitkár. Oroszország – mondta – támadást intézett Kelet-Ukrajna ellen. Moszkva ugyan tagadja, hogy csapatokat vezényelt volna Ukrajnába, de a helyszínen tapasztalt tények Rasmussen szerint azt mutatják, hogy legalább ezer orosz katona tartózkodik a szomszédos ország területén.

Az atlanti szövetség üdvözöl minden béketeremtési erőfeszítést, ám igazából az a fontos, ami a terepen történik – hangsúlyozta a főtitkár, utalva Vlagyimir Putyin orosz elnök tűzszüneti felszólítására. Újból felszólította Moszkvát arra, hogy vonja ki katonáit Ukrajnából, és szüntesse a fegyveres lázadó erők támogatását. A főtitkár szerint Oroszország ezzel járulhatna hozzá a feszültség enyhítéséhez, a politikai megoldás kereséséhez.

Diplomaták közlése szerint a csúcstalálkozó kezdete előtt Petro Porosenko ukrán államfő Newportban találkozik Barack Obama amerikai elnökkel, David Cameron brit miniszterelnökkel, Francois Hollande francia köztársasági elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Matteo Renzi olasz kormányfővel.

A newporti csúcstalálkozó további témáiról szólva Rasmussen egyebek közt közölte: ha az iraki kormány a NATO támogatását kérné az Iszlám Állam nevű terrorszervezet visszaszorításához, akkor a kérést az atlanti szervezet komolyan fontolóra venné. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy 2011-ig NATO-kiképzők tevékenykedtek Irakban.

Obama és Cameron közös cikkben állt ki Ukrajna mellett

Ukrajna támogatása mellett foglalt állást Oroszországgal szemben demonstratív módon Barack Obama és David Cameron a walesi NATO-csúcstalálkozó küszöbén, a The Times-ban megjelent közös cikkében.
Az amerikai elnök és a brit miniszterelnök a tekintélyes brit lap szeptember 4-i, csütörtöki számában közreadott írásban egyebek között kijelentette: a Krím félsziget törvénytelen elcsatolásával és orosz csapatoknak ukrán területre küldésével Oroszország megpróbálja aláásni egy szuverén állam alapjait, és elvenni tőle a demokráciához való jogát.

A két vezető államférfi szerint Moszkva ezzel megszegte a nemzetközi magatartási kódexet.
„Segítenünk kell Ukrajnát azon jogának érvényesítésében, hogy saját demokratikus jövőjét maga határozza meg, és további erőfeszítéseket kell tennünk Ukrajna képességeinek erősítésére" – írták.
Szükség van a NATO állandó jelenlétére Kelet-Európában, és készenlétben kell tartani olyan gyorsreagálású erőket, amelyek válság esetén „világszerte és azonnal" bevethetők szárazföldön, levegőben és tengeren – hangsúlyozták.

Obama és Cameron felszólította az összes NATO-tagországot, hogy hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Ezzel demonstrálják, hogy „kollektív elszántságunk olyan erős, mint még soha".

Az iszlám szélsőségesek fenyegetésével kapcsolatban hangsúlyozták, hogy Washington és London „fáradhatatlan eltökéltséggel" száll szembe az Iszlám Állam nevű szervezettel Irakban és Szíriában, és nem hagyja megfélemlíteni magát a „barbár gyilkosoktól, akik két amerikai állampolgárt kivégeztek, és azzal fenyegetőznek, hogy hasonló sorsra juttatnak egy brit állampolgárt is".
Észak-Afrikától és a Száhel-övezettől a Közel-Keletig „az instabilitás íve" alakult ki – írták. Akik ezt a fenyegetést elszigetelt jelenségként közelítik meg, félreértik a biztonság természetét a 21. században – állapították meg, hozzátéve, hogy a világ más részein, különösen Irakban és Szíriában tapasztalható fejlemények „saját itthoni biztonságunkat fenyegetik".

Készültségi akciótervet fogadnak el

Az állam-, illetve kormányfők készültségi akciótervet fogadnak el, amelynek alapján az egyes tagországok rotációs alapon folyamatosan több ezer katonát tartanak majd a balti államokban, Lengyelországban és Romániában, radikálisan csökkentik a NATO gyorsan reagáló erőinek riasztási idejét, illetve sűrűbben és intenzívebben fogják gyakorlatoztatni az egységeket.

A NATO-országok vezetői Petro Porosenko ukrán államfővel találkozva támogatásukról fogják biztosítani Ukrajnát. A szövetség ugyanakkor abból indul ki, hogy az ukrán válságot nem lehet katonai eszközökkel megoldani.

A csúcson áttekintik a többi konfliktus sújtotta térség kérdéseit is, így például szó lesz Iszlám Állam nevű, illetve más közel-keleti terrorszervezetek jelentette veszélyről is.