Emlékük örök

A tárlat helyszíne rendhagyó: az Érseki Helynökség emeletén kapott helyet. Az ötvenes évek elején ugyanis ebben, a városháza szomszédságában álló épületben volt az Államvédelmi Hatóság kecskeméti székhelye. Ezek a falak szörnyű titkokat őriznek, válogatott kínzásokat kellett elviselniük azoknak, akiket ide bezártak – foglalta össze a kommunista diktatúra kezdeti időszakának helyi dokumentumait feldolgozó kutatásának eredményét Hajagos Csaba történész-muzeológus, a kiállítás kurátora. Ezt, az egykori katolikus bérházat az osztályidegennek minősített parasztgazdák megtörése céljából „üzemeltette" az ÁVH kecskeméti osztálya egészen 1950-ig. Majd a közigazgatás átszervezésével az „intézmény" neve is módosult: az ÁVH Bács-Kiskun Megyei Osztálya lett. Nem csak irodák, de vallatófülkék, fogdák is voltak az épületben, és a hírhedt pincebörtön is itt működött itt egészen 1956. október 26-ig.

A kiállítás anyagának összeállításakor a múzeum munkatársai arra törekedtek, hogy a látogatók számára egyértelművé tegyék az 1956-os forradalom és szabadságharc vidéket meghatározó, a megmozdulásokat kiváltó okait, a kommunista diktatúra paraszti társadalom tönkretételére irányuló szándékát, a kádári megtorló gépezet lényegét.

A történeti előzmények egy 1945-1956 közötti időszakot átölelő plakát- és röplapgyűjtemény segítségével ismerhetők meg. Nagy hangsúlyt fektettek a „földkérdés", a választások, a kollektivizálás, a begyűjtés-beszolgáltatási rendszer, a munkaverseny, a kulák propaganda és az ÁVH kecskeméti – majd megyei – osztálya működésének a bemutatására. Enteriőrök emlékeztetnek az egykori vöröskeresztesek áldozatos munkájára, valamint a budapesti és a vidéki települések szabadságharcosai közötti szoros kapcsolatra, amely többek közt az élelmiszer utánpótlásokban, a segély szállítmányokban és röplapok továbbításában is megnyilvánult. Külön vitrinekben sorakoznak a forradalomárok, a karhatalmisták és a megszálló Vörös Hadsereg akkori fegyverei, a megtorlás szörnyűségeire pedig egy cella priccsel, gumibot, bilincs és egy rabruhába öltöztetett bábu emlékeztet.

A család által felajánlott személyes tárgyaknak – praxisához köthető dokumentumok, fotók, börtönképek, doktori disszertáció, anyakönyvi kivonat, eredeti levelek – köszönhetően külön emlékszoba idézi fel dr. Szobonya Zoltán, mártírhalált halt jánoshalmi ügyvéd életútját. Megismerhetők itt a peranyagok és a kivégzés körülményei is. A kiállítás keretében folyamatos vetítik azt a dokumentumfilmet, amelyet a vértanú életéről, családja közreműködésével készítettek.

A kortörténeti tárlat keddtől szombatig, naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg. A kiállítás – a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából – a Bács-Kiskun megyei középiskolások részére kiírt „A málenkij robot diákszemmel" című pályázat ünnepélyes eredményhirdetésével záródik február 25-én.