Fegyvernemi „bemutatkozó”

A műszaki csapatok múltja, jelene és jövője – így foglalható össze annak a szakmai konferenciának a tartalma, amelyet az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred parancsnoka, Nyers József ezredes kezdeményezésére az MH Összhaderőnemi Parancsnokság szervezett Szentesen, május 29-én. Huszonhat katonai szervezet parancsnokai, szakbeosztású tisztjei és altisztjei hallgatták meg az előadásokat, a dinamikus és a statikus bemutatókon pedig a Magyar Honvédségben rendszeresített szinte valamennyi műszaki technikai eszközt közelről is megtekinthették – egy részüket működés közben is. A fegyvernem képességeinek hasonló méretű bemutatása utoljára 1992-ben volt.

Dr. Böröndi Gábor dandártábornok a honvedelem.hu kérdésére válaszolva elmondta: a konferencia elsődleges célja az volt, hogy a szakterületeken dolgozók megismertessék a munkájukat, képességeiket a többi fegyvernem képviselőivel, megvitassák a közös problémáikat, a még hatékonyabb együttműködés egyelőre még kiaknázatlan lehetőségeit. Az MH Összhaderőnemi Parancsnokság szárazföldi haderőnem főnöke ugyanakkor külön is kiemelte annak a fontosságát, hogy a légierő alakulatai is részt vettek a szentesi tanácskozáson. Álláspontja szerint ugyanis meghatározó jelentősége van annak, hogy a Magyar Honvédség más alakulatainak parancsnokai is pontosan tisztában legyenek a műszaki csapatok feladataival, szervezeti felépítésükkel, technikai felszereltségükkel. Erre pedig több mint húsz év után nyílt ismét lehetőség.

A résztvevők most például végignézhették egy híd építésének a folyamatát, működés közben láthatták a gyakorlótérre települt fűrésztelepet és megtekinthették többek közt a tűzszerészeknél rendszeresített eszközök teljes arzenálját is. Ugyanakkor az előadásokon képet kaptak a fegyvernem történetéről, az altisztek szakmai képzésének helyzetéről, nehézségeiről, a tisztjelöltek oktatásának színvonaláról, hazánk nemzetközi szerepvállalásáról és a fejlődés lehetőségeiről.

Ki kell „nyitni" a laktanyák kapuit, a parancsnokoknak meg kell ismerniük
a többi fegyvernem képességeit – hangsúlyozta Böröndi tábornok, aki elismerte, hogy még számára is nagyon tanulságos volt ez a konferencia. A lövészparancsnok ugyanis bármikor elrendelheti egy híd megépítését, egy átjáró létesítését, de a harcfeladat megtervezésekor óriási segítséget jelent számára, ha tisztában van azzal, hogy milyen technikai eszközökkel, felkészültséggel rendelkeznek a műszaki alakulatok, mennyi idő alatt és milyen feltételek közt képesek végrehajtani az általa kiadott parancsot. A zászlóalj támadása megáll, ha a katonák az átjárón nem tudnak átmenni, egy rombolt útszakaszt képtelenek megkerülni vagy az aknamezőt nem sikerült felszámolni. Az összfegyvernemi parancsnokoknak ezért egy kicsit „műszaki fejjel" is tudniuk kell gondolkodni.

„Ez egy rendhagyó konferencia volt, ahol saját szemünkkel láthattuk a honvédség eddig szinte kihasználatlan értékeit. Más alakulatoknál is szeretnénk hasonló szakmai rendezvényeket tartani, mert egy idő után mindegyikünk egy kicsit szakbarbárrá válik. Nem engedhetjük meg, hogy a fegyvernemek bezárkózzanak, hogy csak önmaguk közt beszéljenek a gondjaikról, terveikről. Mindenkinek el kell tudnia helyezni magát a nagy rendszerben, tudnia kell, hogy – műszaki nyelven szólva − az egyes elemek hogyan csatlakoznak a nagy rendszerbe. Szükség van egymás megértésére, tisztában kell lennünk azzal, hogy a másik fegyvernem képviselője mit és miért tesz, mit miért javasol" – foglalta össze a konferencia jelentőségét a szárazföldi haderőnem főnöke.

Prof. dr. Padányi József dandártábornok is nagyon hasznosnak és tartalmasnak ítélte a konferenciát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese elárulta, hogy bár Szentendrén műszaki szakon végzett, 2005-től pedig egy évig a szentesi dandár parancsnokhelyettese is volt, a műszaki csapatok technikai eszközeinek ilyen tematikusan összerendezett, ennyire koncentrált felvonultatását még sosem látta. Egykori kollégáival folytatott beszélgetéseit összegezve pedig határozottan kijelentette: mindenki elismeréssel szólt a Nyers József ezredes és munkatársai által összeállított bemutatóról, a fegyvernem képviselőinek óriási élményt jelentett a kiállított technikai eszközök megtekintése.
Az idősebbek egy kicsit nosztalgiáztak, visszaemlékeztek azokra az időkre, amikor még ők is tolták, húzták ezeket az eszközöket, a fiatalok pedig sokat tanulhattak, hiszen nekik eddig még kevés lehetőségük volt ezeket a gépeket működés közben is megnézni.

Nyers ezredesnek bevallottan jólestek a szakma képviselőitől és a műszaki csapatok napi életében, feladatrendszerében kevésbé tájékozottaktól kapott elismerések. Több mint egy éve gondolt először egy ilyen rendhagyó konferencia megszervezésére, a „végső lökést" pedig a lövészek tavalyi tanácskozása jelentette a terve megvalósításához.

Már az előkészületek kezdetekor elhatározta, hogy a legmodernebb eszközök kiállítása mellett a „feledésbe merülteket" is bemutatják − azaz a nem mindennapos, sokak által ismeretlen képességeket. A más fegyvernemeket képviselő parancsnokok figyelmét kívánták felhívni azokra a technikai lehetőségekre, amelyekről talán nem is tudnak: ilyen például az ezred fűrésztelepe. Tapasztalatai szerint ugyanis a „kívülállóknak" a műszaki katonákról általában az úszóhíd, a ponton vagy a PTSZ-M kétéltű lánctalpas gépkocsi jut az eszükbe, a többi képességről pedig mintha elfeledkeztek volna.

A házigazda ezred parancsnoka kiképzési szempontból is eredményesnek ítélte a konferenciát: az ezredtörzs tagjai részt vehettek a tanácskozáson, a kéthetes felkészülés pedig egy kemény szakkiképzést jelentett. Minden feltétel adott volt a kiváló minőségű munkához: rendelkezésre állt az alacsonyvízi hídhoz szükséges mennyiségű faanyag, gyakorolhatták a talpfás bak építését, a cölöpök előkészítését, a fűrésztelep minden egyes elemét pedig egyszerre üzemeltethették. Végül Nyers ezredes elárulta: szeretne Szentesen egy „erős" műszaki ezredet. Nagyon örülnének például út- és állásépítő gépeknek.

A légierő képviselői első alkalommal vettek részt ilyen szakmai konferencián.
Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis művelettámogató zászlóaljának munkáját, technikai eszközeit Kovács Imre alezredes mutatta be. A zászlóalj parancsnoka ugyanakkor szólt egy − a szárazföldi kollégái által talán meglepőnek is nevezhető – feladatukról is: a madarak és a mezei rágcsálók elleni „harc"-ról. A helikopterek repülését ugyanis sirályok, galambok és varjak veszélyeztetik, amelyek nagyon kedvelik a betonozott, aszfaltozott területeket. Amellett, hogy a velük való ütközés balesetet okozhat, a sirályok még „szemtelenek" is. Mindenféle csontot, kődarabokat hordanak a betonra, amiket aztán a repülések előtt a műszakiaknak el kell onnan takarítaniuk. A madarak a műsast hamar megszokták, a betonon végigguruló autóktól is csak arrébb repülnek; a leghatékonyabban a solymászok tudják garantálni a biztonságos repülést. A szolnoki műszakiaknak ugyanakkor az egerekkel, a pockokkal és az ürgékkel is meggyűlik a bajuk. Enyhe télben ugyanis ezek nagyon elszaporodnak, a járataik pedig fellazítják a füves területeket. Az ürge azonban fokozottan védett állat, eszmei értéke 200 ezer forint. Nem lehet csak úgy, hagyományos módon ritkítani. A helikopterbázis ezért együttműködési megállapodást kötött a Hortobágyi Nemzeti Parkkal. A szakemberek befogják az ürgéket és egy távoli területen, vérfrissítésként szabadon engedik azokat.

A statikus és a dinamikus bemutatón kiállított technikai eszközöket az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár, az MH 1. Honvéd Tűzszerész- és Hadihajós Ezred és az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis biztosították a konferencia szervezői részére.

Fotók: a szerző felvételei

A konferencián elhangzott előadások:

Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka: Műszakiak az I. világháborúban

Prof. dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese: Nemzetközi kitekintés műszaki vonalon

Dr. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója: Katasztrófák, a vízügy−MH együttműködése

Dr. Kovács Zoltán alezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és Horváth Csaba százados, az MH Altiszti Akadémia oktatója: A műszaki tiszti és altiszti képzés aktuális helyzete

Kömpf Gyula őrnagy, az MH Altiszti Akadémia vezető oktatója: A műszaki gépkezelői tanfolyamok szervezése és végrehajtása

Szabó István vezérőrnagy, az MH Egészségügyi Központ parancsnoka: A NATO Összhaderőnemi Parancsnokságon és az SFOR műszaki főnöki beosztásban szerzett tapasztalatok

Katona Zoltán alezredes, a Honvéd Vezérkar kiemelt műszaki referense: A műszaki szakma hazai és nemzetközi képviselete

Kovács Imre alezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis művelettámogató zászlóaljának parancsnoka: A légierő műszaki támogatási feladatai