Harcanyaggal töltött robbanótestek kezelését gyakorolják a tűzszerészek

Az intenzív képzést Szilágyi Zsolt ezredes, az alakulat parancsnoka nyitotta meg a budapesti Irinyi János laktanyában. A tanfolyam elméleti- és gyakorlati képzést is biztosít a katonáknak tömegpusztító robbanótestek kezelését, hatástalanítását, illetve megsemmisítését illetően, szemléltetve a feladatvégrehajtási eljárásokat harcanyaggal szennyezett területen. A CBRN EOD nevű kurzus céljairól a tanfolyamot vezető Mészáros Zalán főhadnaggyal, az MH Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ mérnök tisztjével beszélgettünk.

Chemical, Biological, Radiological and Nuclear, magyarul vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris, vagyis az atomfegyverek elleni védelmet takarja. A képzés a hatások kezelésére, illetve a felderítés során szerzett információk értékelésére irányul. Radiológiai fegyverek esetében az események utáni következmények csökkentése a cél. Ami ellen viszont aktívan is fel tudunk lépni, azok a vegyi és biológiai fegyverek. A biológiai fegyverek felderítése nem a mi feladatunk, azt külön mobil biológiai laboratórium végzi el adott esetben. Mi leginkább a vegyifegyverekre koncentrálunk: mérgező harcanyagok kimutatását, azonosítását, mentesítését kell elvégeznünk.

Vannak korábbi tapasztalatok arra vonatkozóan, hogy miképpen kell felderíteni harcanyaggal töltött eszközöket?

Igen, léteznek ilyen tapasztalatok. A belga, francia, német és az olasz katonák nagyon jók az első világháborúból megmaradt, vegyi robbanóeszközök felszámolásában. A harcanyaggal töltött, jelenkori improvizált robbanótestek felépítését pedig jól ismerik a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet, az OPCW munkatársai. Közülük egy korábban a Magyar Honvédség kötelékében, vegyivédelmi területen szolgáló katonatársunk tart majd bemutatót ezekről az eszközökről a mostani kurzus során a tűzszerészeknek.

A képzés lényege a tűzszerész és a vegyvédelmi képzések összehangolása, mert jelenleg például Szíriában, de több más hadszíntéren is alkalmaznak vegyi anyagokat, idegmérgeket tartalmazó fegyvereket. Olyan házi készítésű robbanótestekről van itt szó, amelyek instabilak, ezért nagy eséllyel fulladhatnak be kilövésüket követően. Fel kell arra készülni, hogy nemzetközi feladatainkból adódó szerepvállalásaink során ilyen eszközökkel is találkozhatunk. Itthon a konvencionális vegyifegyverek hatástalanítási eljárásait érdemes ismerni, hiszen a második világháború előtt Magyarországon is gyártottak ilyen eszközöket. Kicsi a valószínűsége, hogy idehaza ilyen robbanótesthez riasztják a tűzszerészeket, de azért előfordulhat. Néhány esetben felmerült a gyanú egy-egy előtalált eszközzel kapcsolatban.

Milyen elméleti és gyakorlati elemekből áll ez a képzés?

A tanfolyam összesen három hétig tart. Az első héten általános vegyivédelmi kiképzés történik, koncentrálva a mérgező harcanyagok tulajdonságaira, illetve a radiológiára. Gyújtófegyverekről eddig nem beszéltünk, pedig ez is fontos részt kap a tanfolyam során, ilyen eszközöket ugyanis nagy mennyiségben találnak a tűzszerészek Magyarországon. A második és a harmadik héten gyakorlatban modellezzük le azokat a külföldön már elfogadott módszereket, amelyekkel ezeket a mérgező harcanyaggal megtöltött robbanótesteket meg lehet semmisíteni. Az egyik része ennek a konvencionális, gyárban készült vegyi töltetű tüzérségi lőszer. Emellett foglalkozunk azzal is, hogy mit kell tenni a kémiai anyagot vagy idegmérget tartalmazó improvizált robbanótestekkel (IED), rakétameghajtású aknavetőlőszerekkel (IRM) és az ezekhez hasonló, terroristák által használt eszközökkel.

A vegyi felderítést gyakoroltuk. Kitettünk két tüzérségi gránátot: az egyiket hólyaghúzó mérgező harcanyag imitációval, a másikat pedig idegméreg imitációval láttuk el. A katonák CALID-3 kimutató papírral detektálták, hogy milyen típusú mérgező harcanyag van a helyszínen, illetve az idegméreg esetében műszeres felderítést is alkalmaztak. Majd ezt követően végrehajtották a résztvevők a kötelező azonnali mentesítést a mentesítő csomaggal. Harcászati alapismereteket is tanultak a tűzszerészek olyan területekre vonatkozóan, amelyek mérgező harcanyaggal szennyezettek, fókuszban a fedezékek használatával és sebesültszállítási eljárásokkal. A szennyezett terület elhagyását követően részlegesen mentesítették magukat a katonák, hogy le tudják venni a védőfelszerelést.

Hogy került be a napalm az oktatott anyagok közé?

A napalm a gyújtófegyverek alapja. Korábban a tűzakadálypálya foglalkozások során is szemléltettük annak működését. Tudható, hogy a szíriai hadszíntereken jelentős mennyiségben használnak napalm, termit, illetve fehérfoszfor tartalmú gyújtólövedékeket. Magyarországon pedig nagy számban találtak ilyen típusú eszközöket a tűzszerészek, amelyek a múltból maradtak ránk. A kurzus során tehát felkészítést biztosítottunk a gyújtófegyverek elleni védelemre, másodlagosan pedig az így keletkezett harctéri tüzekkel kompatibilis oltóanyagokat is megismerhették a résztvevők. Célunk tehát, hogy ismertessük a különböző típusú tömegpusztító fegyverek bevetését követő teendőket, mert ilyen esetben a megszokotthoz képest eltérő eljárásrendek alkalmazására lehet szükség a tűzszerész tevékenység során is.