Honvédség nélkül a vízügy féllábú óriás

Bár az ezred állománya − sajnos − már gyakorlott az árvíz elleni védekezésben és egyéb rendkívüli vészhelyzetek kezelésében, a valóságos helyzetet leginkább megközelítő, ötven-ötven perces forgószínpad-szerű terepfoglalkozásokon a minél magasabb fokú szervezettség, illetve az összetartozás élményének elmélyítése mellett a résztvevők edzettségének növelése is fontos cél volt. A katonák gyakorolták a nyúlgát építését, a bordás megtámasztás technikáját, illetve a buzgárok elleni védekezést is. A székesfehérvári alakulat állománya a különböző védművek szakszerű építésén túl elsajátította azt is, hogy árvízvédelmi feladatok során miként lehet szakszerűen alkalmazni a PTSZ-M típusú, közepes lánctalpas úszó harcjárművet.

„A tavasz közeledtével várható esőzések és a kétséges kimenetelű hóolvadás folyamatos és azonnali reagálókészséget követel a vízügytől is" – mondta el a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság képviseletében külső tanácsadóként meghívott Lendvai Csaba. Hozzátette, hogy a honvédséggel jó kapcsolatot ápoló vízügy szervezettségük és fegyelmezettségük miatt mindig is számított a „43-as katonákra". Mint mondta: honvédség nélkül a vízügy féllábú óriás.

Az elmúlt évtizedek katasztrófa-elhárításai során az alakulat minden esetben elsők között érkezett, és az utolsók között távozott a helyszínről. Mindez az alaprendeltetéséből adódik, hiszen a vezetés minden oldalú biztosítása, valamint a híradó- és informatikai képesség nélkülözhetetlensége meghatározza az effajta jelenlétet. Ugyanakkor az ezred nincs kijelölve árvízvédelmi munkacsoport létrehozására.

A valóságban viszont az a gyakorlottság, amely elengedhetetlen az egyes vészhelyzetek alkalmával − illetve a nagy létszám − nélkülözhetetlenné teszi őket. Így az árvízvédelmi feladatok „nehéztüzérsége", a PTSZ-M közepes lánctalpas úszó gépkocsi mellett kézi romeltakarító munkacsoportjaik is minden esetben megtalálhatóak ott, ahol érték- illetve életmentésről van szó.

Fotó: Bödő Viktória