Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Időt kell fordítani a múlt, a gyökerek ápolására is

Szöveg: Szűcs László |  2014. július 26. 7:26

„Az önök által választott hivatás nagy szakértelmet, felelősséget és elhivatottságot követelt és követel meg napjainkban is azért, hogy mesterien tudják kezelni az önökre bízott eszközöket, és képesek legyenek az alaprendeltetésükből adódó feladataik maradéktalan ellátására” – fogalmazott a harckocsizók napja alkalmából írt köszöntőjében dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök.

1595976050

A levelet a fegyvernem napja alkalmából a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál rendezett ünnepi állománygyűlésen olvasták fel. Az alakulat kötelékébe tartozó 11. harckocsi-zászlóalj ünnepélyes sorakozóját rendhagyó és hagyományteremtő módon nem a laktanyában, hanem a tatai vár udvarán tartották július 25-én, pénteken. A rendezvényre érkezőket a várkapuban egy T-72-es harckocsi fogadta.

A Honvéd Vezérkar főnök levelében úgy fogalmazott, hogy a tatai harckocsizók
„aktív, munkával teli évet tudhatnak maguk mögött. Helytálltak a kiképzési rendezvényeken, a gyakorlatokon, minősítő ellenőrzéseken. Az elvárás a jövőben sem változik."

1595976050

Horváth Gábor dandártábornok, az alakulat parancsnoka köszöntőjében kiemelte: a mai nap alkalmat ad arra, hogy mindazokról megemlékezzünk, „akik megalapozták a harckocsizó fegyvernem jövőjét és méltó példaképet állítottak a jövő harckocsizó nemzedékeinek."

Schmidt Zoltán ezredes, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság logisztikai erők főnöke ünnepi beszédében kiemelte: a harckocsi története szervesen illeszkedik a 20. század szárazföldi harcászatának történetébe, mivel e forradalmian új fegyvert azért fejlesztették ki, hogy megtörjék az első világháború korai szakaszában kialakult harctéri patthelyzetet. Története folyamán sokféle méretű és formájú harckocsit gyártottak, mégis kivétel nélkül mindegyikük rendelkezett a tűzerő, a védelem és a mozgékonyság nélkülözhetetlen tulajdonságaival.

1595976051

Hattyár István alezredes, a 11. harckocsi-zászlóalj parancsnoka a honvedelem.hu kérdésére válaszolva elmondta: a mai kor harckocsizó katonái számára Szent Kristóf kultusza leginkább szakmai büszkeséget jelent. „A Magyar Honvédség egyetlen harckocsizó zászlóaljaként a napi feladataink mellett mindenképpen időt kell fordítanunk a múlt, a gyökerek ápolására is. Az alegység egyik kiemelt feladata, hogy a régi nagy elődökkel tartsuk a kapcsolatot" – fogalmazott a Hattyár alezredes.

Az ünnepi állománygyűlés végén elismeréseket adtak át, majd dr. Számvéber Norbert őrnagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Levél- és Iratár levéltárvezetője „Zámolyi páncélos ütközet 1945. január 7-12." címmel tartott érdekfeszítő előadást.

A rendezvény – amelyre a jelen harckocsizói mellett számos helyőrség nyugállományú „tankos" tisztjei és tiszthelyettesei, valamint a tatai harckocsizó alakulat korábbi parancsnokai is eljöttek – jó alkalmat kínált dr. Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes – a Zrínyi Kiadó gondozásában – a közelmúltban megjelent „Vég(h)elszámolás" című könyvének tatai bemutatójára is.

1595976051

Fotó: Petrovics Renáta és a szerző