Ismét a huszároké volt a főszerep Sóskúton

„Létezik az országban egy ernyőszervezet, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség, ez közel kilencven szervezetet, és közel kétezer hagyományőrzőt tömörít. A most jelenlévők , többségükben az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, valamint a kiegyezés korszakának hagyományait elevenítik fel. Az ország minden részéről, de még Erdélyből is érkeztek huszárok a kiképzésre. A résztvevők célja, hogy megtanulják a különböző alaki mozgásokat, iskolagyakorlatokat, és a kötelékben zajló egységes munkát, majd az itt megszerzett tudást az otthoni kiképzésben kamatoztathassák" – mutatta be a rendezvényt Ézsiás Vencel hagyományőrző huszárőrnagy, elnöki tanácsadó.

Székely Tibor hagyományőrző huszár ezredes, a szövetség elnöke elmondta: évek óta folyik a kiképzés a tiszti képzési kurzus keretében, mivel csak akkor lehet előrelépni a hagyományőrzésben, ha a mennyiségi fejlődés mellé a minőség is társul. Ehhez szükség van a megfelelő lovastudásra, az egységes kiképzésre, valamint képzett huszárlovakra. A gyakorlás azért is fontos, mert a hagyományőrző rendezvények előtt ritkán van idő a megfelelő gyakorlásra, ezért szükséges a kellő rutin megszerzése ló és lovas számára egyaránt.

Elméleti előadások, és az elméletre épülő gyakorlati képzések alkotják a három nap programját. Ezek lényege, hogy fejlődjön a huszárok egyéni tudása és a kötelékben, alakzatban való mozgás. Ez azért fontos, mert a huszár soha nem egyedül végezte harci feladatait, hanem csapaterőben, így a közös mozgás lépésben, ügetésben és vágtában, ami a harctéri mozgásoknak és a sikeres hadmozdulatoknak az alapja volt – tudtuk meg Győrffy Villám Andrástól, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség tiszteletbeli elnökétől.

Fotó: Galovtsik Gábor