„Jelleme, hazafisága minden magyar ember példája lehet”

Szöveg: Z. T. | 2010. november 11. 10:45

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban (HM HIM) ünnepélyes keretek között került sor november 10-én délután az Európai utas – ifjabb gróf Andrássy Gyula emlékezete című könyvének bemutatójára. A könyvet dr. Holló József nyugállományú altábornagy, főigazgató mutatta be.

Galéria

1599073089

A mű megszületésének körülményeiről a kuratóriumi alapítók nevében szólt dr. Szeiler Erika.

„Államférfiként is példaképül szolgálhat" – kezdte a polihisztor közéleti személyiség bemutatását a főigazgató. „Jelleme, hazafisága minden magyar ember példája lehet" – írták róla kortársai. „Politikus? Inkább a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja, göröngy és hegyfok egyszerre. Ifjabb gróf Andrássy Gyula – s emlékkönyvünkkel éppen ezt szeretnénk hangsúlyozni – sokkal több volt, mint amit a manapság nem egyszer kissé pejoratív értelemben használt politikus kategória takar. Még akkor is, ha abban a korban élt és munkálkodott, amikor ez a szó sokkal emelkedettebb tartalommal bírt. Andrássy ugyanis foglalkozott a társadalommal, annak problémáival, a gazdasággal, a történelemmel, a hadügyi kérdésekkel, egyszóval személyében egyidejűleg volt kül-, bel-, társadalom-, gazdaságpolitikus, történész, hadtudós, heraldikus, jogfilozófus, kultúrmecénás, mai szóval intelligens menedzser, s vaj’h ki tudná felsorolni, mi minden ezeken túl" – mondta Holló József.

Hozzászólásában dr. Jeszenszky Géza, a Magyar Köztársaság korábbi külügyminisztere

elmondta: ifjabb gróf Andrássy Gyula sokoldalú tehetségét számos tudományos értékű mű – köztük az angol nyelvre lefordított magyar alkotmányról szóló jogtörténeti munkája is bizonyítja. Ifj. gr. Andrássy Gyula több tanulmányában is foglalkozott a Szent Korona-tannal, a magyar és az angol alkotmány hasonlóságaival, és a közigazgatási reformmal. Nem véletlenül lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 1904-ben. „Szent meggyőződéssel védte az örök erkölcsi értékeket, és igaz hazafiságára jellemző, hogy rövid külügyminisztersége alatt is hazánk hosszú távú érdekeit tartotta szem előtt" – mondta a magyar diplomácia egykori vezetője.
Jeszenszky Géza szerint azért is fontos, hogy ez a könyv megszületett, mert segít „helyükre tenni" az elmúlt századok nagy magyar politikusait. „Akikről sok esetben hamis képet festettek korábban, vagy éppen nem is igazi államférfiakat mutattak be ebben a szerepben" – tette hozzá a volt külügyminiszter.

Szeiler Erika, az Ifj. Gr. Andrássy Gyula Alapítvány kuratóriumának alapítója köszönetet mondott a mű létrejöttét segítőknek, köztük a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársainak és vezetőjének, és gratulált a szerzői kollektívának, melynek munkássága nyomán megszületett a kötet.

Ugyancsak köszönetet nyilvánított, végezetül zárszót mondott dr. Horváth Attila, az alapítvány kuratóriumi elnöke. A rendezvény könyvvásárral és fogadással ért véget.

Ifjabb gróf Andrássy Gyula 1860-ban született Tőketerebesen. Magyar politikus, belügyminiszter, jogi szakíró, pártvezető, az utolsó osztrák–magyar külügyminiszter, id. Andrássy Gyula miniszterelnök fia. Államtudománnyal és történelemmel is foglalkozott, a címertan is érdekelte. Miután édesapja az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere lett 1871-ben a család Bécsben élt. A fiatal Andrássy Gyula nem járt iskolába, mindvégig magántanuló volt. Apja külügyminiszteri megbízatásának lejárta után többet foglalkozott gyermekeivel, külpolitikai nézeteivel is megismertette őket. Ifj. Andrássy Gyula pályája is a külügyek

területén kezdődött. 1883-ban apja beajánlotta a konstantinápolyi követségre, ahol először fogalmazó helyettes, 1884-ben, diplomáciai vizsgájának letétele után, Berlinben lett követségi attasé. Jogot hallgatott a berlini egyetemen, és nemzeti liberális eszmék híve lett. Közben kulcsszerepet játszott a magyar képzőművészeti élet megszervezésében és szervezeti kereteinek kiépítésében is. 1886-ban elhagyta a diplomáciai pályát és a Szabadelvű Párt tagjaként bekapcsolódott a belpolitikai életbe. Az első Wekerle-kormányban – Tisza Lajos utódaként – 1894–1895-ben a király személye körüli miniszter volt. 1904-ben, Tisza Istvánnak a parlamenti ellenzék letörésére irányuló erőszakos politikája miatt kilépett a Szabadelvű Pártból és az ellenzékhez csatlakozott. Az 1905-ös választásokat követően a 67-es alapokon álló Országos Alkotmánypárt egyik alapítója és vezére lett.

A második Wekerle-kormány belügyminisztere volt 1906–1910-ig. Ellenezte a munkásság és parasztság szocialista mozgalmait, de az általános választójogot és a plurális választójog bevezetését szorgalmazta. Lemondása után pártját is feloszlatta s pártonkívüliként a második Tisza István kormánya parlamenti ellenzékének egyik vezetője lett. 1913-ban újból megszervezte az Alkotmánypártot. 1918. október 24-től 30-ig az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó közös külügyminisztere volt, 1919-ben a bécsi ellenforradalmi Antibolsevista Comité egyik vezetője. Legitimista politikusként 1920. januárjában párton kívüli programmal képviselőnek választották, 1921. februárjában vállalta a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnökségét. Részt vett a második királypuccsban IV. Károly király oldalán, emiatt elfogták és néhány hétig vizsgálati fogságban tartották. Kiszabadulása után a Friedrich-féle Keresztény Nemzeti Párthoz csatlakozott. Haláláig legitimista oldalról támadta a Bethlen-kormány politikáját. Ifjabb gróf Andássy Gyula 1929-ben halt meg.

További képekért kattintson galériánkra!

Fotó: Szikits Péter és archív

Címkékattasé ENSZ hadtörténet jog múzeum Szent Korona vizsga

Ha érdekelnek a Magyar Honvédség hírei, iratkozz fel hírlevelünkre!