Kecskemét jelképévé válhat

A katonai repülés tiszteletére állítottak emlékművet Kecskeméten. A Magyarországon egyedülálló műtárgyat Kun Szabó István vezérőrnagy adta át jelképesen december 8-án, kedden a város lakóinak és az erre közlekedőknek. A Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára beszédében hangsúlyozta: „Egy emlékmű állítása mindig felelősségteljes, nagyszabású, ugyanakkor örömteli vállalkozás, hiszen a köztéri alkotás természetéből adódóan nyilvános és állandó. Éppen ezért a mai ünnepség egy sikeres vállalkozás megkoronázása, hiszen egy álom megvalósulásának lehetünk most tanúi."

A múltra visszatekintve pedig Kun Szabó István felidézte: „A repülés misztériuma ősidők óta foglalkoztatja az emberiséget, és a levegőbe emelkedésre számtalan kísérletet tettek elődeink. Mítoszok és legendák, feljegyzések és értekezések sora őrzi ezeket a próbálkozásokat, amelyek végül – nem is olyan régen – valósággá váltak. Míg a XIII. században Roger Bacon még arról elmélkedett, hogy »lehetséges olyan repülő szerkezetet készíteni, amelynek közepében egy ember ül, és valamilyen berendezést akképpen igazgat, hogy a mesterségesen összeillesztett szárnyak a repülő madár módjára csapdossák a levegőt«, addig a XX. század elején már motoros repülőgépekkel kísérleteztek. Hogy a fejlődés ezt követően milyen elképesztő mértékűvé vált, jól mutatja, hogy 1903-ban még világszenzációnak számított a Wright-testvérek első motormeghajtású repülése, az első világháborúban azonban már légi csatákat vívtak a harcoló felek. A technikai forradalom pedig töretlenül folytatódott, és mára a repülés az életünk szerves részévé vált, s a hadviselésnek is alkotó eleme lett. Ma már nem lehet haderőt légierő nélkül elképzelni. Nem csak a légtérvédelem, de a légi felderítés, a kutató-mentő tevékenység és a szárazföldi erők levegőből történő támogatása is kulcsfontosságúvá vált. Ezekhez a nem mindennapi feladatokhoz pedig elengedhetetlen a szolgálatot teljesítő állomány messzemenő elhivatottsága, a magas szintű szakmai felkészültség, a bajtársiasságon alapuló, mindent átható felelősségérzet. Az ember és a technika különleges harmóniája."

Ugrik Csaba dandártábornok, a kecskeméti repülőbázis parancsnoka ünnepi beszédében kiemelte, hogy az emlékmű felállításával valójában a honvédség városhoz való kötődését szerették volna hangsúlyozni. Ugyanakkor nem titkolt céljuk volt létrehozni egy nem mindennapi turisztikai látványosságot is, amely Kecskemétnek szimbóluma is lehet, amelyre mindenki büszkén tekinthet.

„Egy olyan értéket hoztunk létre, ami remélhetőleg mindenki számára követendő például szolgál. Remélem, hogy ez az emlékmű nem csupán egy színfoltja lesz a városnak, hanem hagyományt is teremt azáltal, hogy felhívja a figyelmét az emlékezés fontosságára, ami egyben megmaradásunk záloga is, hiszen az ember a múltjából táplálkozik. A repülőtér kötődése a városunkhoz 80 évre nyúlik vissza, a jelenlegi repülőszázadaink elődjei – a Puma, a Dongó és a Teve – pedig 1936-ban alakultak meg. 1962-ben kaptuk meg az első MiG-21-est. A kiállított MF típus 1976 óta szolgálta a hazát és pilótáját, 1930 repült órán át. A sors érdekessége, hogy utoljára 20 éve, 1995. május 23-án – szintén egy keddi napon – bőgött fel a hajtóműve, majd 3273 felszállás után végleg elcsendesedett. Sok emlék, számos feladat és rengeteg élmény köthető hozzá. Most alázattal, csendben, azonban egykori teljes pompájában csillogva áll itt mintegy tisztelegve azok előtt, akik repülték. Mi is tiszteltük őt, mint ahogy minden típust, amivel megadatott repülnünk. Számunkra, hajózók számára, a repülőgép nem csak egy technikai eszköz, nem csupán egy gép. Több annál, bajtárs, barát, őrangyal és sok minden más. Kiváltság és egyben nagy felelősség, ilyen komoly technikát uralni, kezelni, de semmihez sem hasonlítható, felemelő érzés. A kiállított gép eredeti állapotát az MH Légijármű Javítóüzem kiváló szakemberei, többhónapos áldozatos munkával állították vissza, a végeredmény pedig fölöttünk látható és önmagáért beszél. Ez a MiG-21-e mától hivatalosan is méltóképpen hirdeti a katonai repülés fontos szerepét, emléket állít hőseinknek, valamint szimbolizálja Kecskemét és a katonai repülés több évtizedes, szoros szimbiózisát" – mondta Ugrik tábornok.

Az emlékmű átadásán részt vett többek közt Sáfár Albert dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság légierő haderőnem főnöke és Zsámboki Tibor nyugállományú ezredes, a műtárgy kivitelezéséhez támogatást nyújtó civil szervezetek segítségét koordináló Dongó Hagyományőrző Alapítvány kuratóriumának az elnöke. Az egykori parancsnokok közül pedig Sági János nyugállományú vezérőrnagy, Pintér Sándor nyugállományú ezredes és Korbély István nyugállományú őrnagy tudtak jelen lenni az ünnepségen.

Fotó: a szerző felvételei