Kiállítás a Nagy Háborúról
Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2014. december 4. 11:59„Ha emlékezünk és emlékeztetünk Európa elveszett nemzedéke, a világháborús generáció üzenetére, érteni fogjuk, milyen értékes a haza, a nemzetnek nevezett közösség” – tolmácsolta a honvédelmi miniszter szavait A Nagy Háború 1914−2014 című kiállítás megnyitóján Kun Szabó István vezérőrnagy december 3-án.
Galéria
„A világ, Európa és benne Magyarország az első világháborúra emlékezik ezekben az években, az emlékezésnek azonban sok rétege van" − írta levelében Hende Csaba.
A történelem és a hadtörténelem miérteket, hogyanokat, nagyságrendeket, távlatokat, döntéseket és következményeket vizsgál, ám van egy tartomány, amely sokkal inkább a művészet terepe, ez pedig az egyes emberek, nagyszüleink, dédszüleink sorsának bemutatása. A statisztika, a veszteségadatok, a hadműveleti térképek sok dolgot le tudnak festeni, de az előttünk járók pokoljárását sosem fogják tudni igazán érzékeltetni annak minden gyötrelmével, szenvedésével, áldozatával, illetve felemelő, dicsőséges pillanatával, minden nemzedéknek szóló örök tanulságával. Erre csak a művészet képes, amelynek küldetése, hogy az igazat mondja, ne csak a valódit. Ha emlékezünk és emlékeztetünk Európa elveszett nemzedéke, a világháborús generáció üzenetére, érteni fogjuk, milyen értékes a haza, a nemzetnek nevezett közösség. Még jobban átérezzük majd a béke szükségességét is, amely hosszabb távon az egyetlen járható út az emberiség számára, illetve az emberi kapcsolatok, a szeretet értékét – mindazt, amiért egyedül élnünk érdemes.
Fekete György köszöntőjében szimbolikusnak nevezte a helyszínt, hiszen a Pesti Vigadót a 20. század évtizedei során ötször gyújtották fel, bombázták le és lőtték szét, de az 1970-es években is mindent megtettek a modernista építészek, hogy az épület belülről tönkremenjen. A Magyar Művészeti Akadémia elnöke arra biztatta a megjelenteket, hogy vigyék hírét a kiállításon bemutatott, fájdalomból született remekműveknek.
Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója elmondta: azok az alkotók, akiknek műveit a kiállításon láthatják az érdeklődők, hosszú évtizedekkel később megelevenítik azt a világot, amelyről keveset lehetett szólni. E kiállítás az értékek megtartását, a honhoz való ragaszkodást jelképezi, valamint emlékként is szolgál mindazok számára, akik életüket adták a hazáért.
P. Szabó Ernő művészettörténész, a kiállítás egyik kurátora a bemutatott műtárgyak összeállításának szempontjairól szólt.
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária