Kiállítás a Szamár-sziget hőseiről Székesfehérváron

Szöveg: Kovács Zoltán | 2016. szeptember 10. 14:40

„Ez a tárlat egy olyan történetet mesél el, amiről évtizedekig nem lehetett beszélni. Ezért is köszönöm az alkotóknak, hogy most megismerhetjük ennek a közel 80 ezer hadifogolynak a szenvedéstörténetét” – hangsúlyozta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes Székesfehérváron szeptember 10-én, szombaton, a „Szamár-sziget szellemkatonái – a Nagy Háború balkáni halálmarsa” című kiállítás megnyitóján.

Galéria

1599160119

1599160120

1599160121

1599160122

Fehérvári Tiszti Klub épületébe érkezett az első világháború során, a szerb hadszíntéren fogságba esett katonáknak emléket állító kiállítás. A tárlaton feldolgozott megrendítő történet az 1914-es szerbiai offenzívával veszi kezdetét. Ennek során legalább 80 ezer osztrák–magyar katona esett hadifogságba, akiknek a 67 százaléka a történelmi Magyarország területéről származott. Közülük 1915 késő őszén – a nyomorúságos körülmények, az éhezés és a tífusz következtében – a niši gyűjtőtáborból már csupán 35 ezer indulhatott erőltetett menetben délnyugat felé. A központi hatalmak támadása elől menekülő szerb katonaság és civil lakosság előtt terelték őket végig a Balkánon.

A két hónapos, havas hegyeken, mocsarakon át vezető menetelés balkáni halálmarsként vonult be a történelembe. A menetelést túlélő 23-24 ezer embert az albániai Valona kikötőjében hajózták be az olaszok, s a kietlen szardíniai vesztegzár- és börtönszigetre, Asinarára szállították. Itt a szomjazás, az éhezés és a kolera további sok ezer áldozatot követelt. A végső mérleg szerint mindössze hatezer hadifogoly maradt életben.

A Szamár-sziget Szardínia északnyugati sarkantyújánál található 17 kilométer hosszúságú földnyelv. A helybéliek leginkább hallgatnak róla. Ha egyáltalán szóba hozzák, akkor Ördög földjeként vagy Elátkozottak szigetének hívják. Az évszázadokon át kalózfészekként számon tartott, mindentől távol eső földdarabon 1885-ben alapították meg az Olaszország karanténját, a tengeri utazók elkülönítésére, megfigyelésére és gyógyítására szolgáló vesztegzárat, s vele egy időben a mezőgazdasági büntetőkolóniát, amelyből aztán kinőtt az első világháborús hírhedt táborrendszer.

A kiállítás iránt érdeklődők korabeli fotók, valamint a hadifoglyok történetét feltáró kutatóút során készült fotók és filmfelvételek segítségével kaphatnak betekintést a balkáni halálmars történetébe, október 7-ig a székesfehérvári Tiszti Klubban.