Mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjad ki

A honvédelmi miniszterhelyettes a Komárom-Esztergom megyei településen felállított „Büszkeségpont" 1956-os emlékmű avatási és megszentelési ünnepségén úgy fogalmazott: ki gondolta volna, hogy az ifjúság, amit akkor már tíz éve a maga képére nevelt a kommunista hatalmi rendszer, ellenük fordul. Ki gondolta volna, hogy a magyar munkásság példaadó engedelmessége lázadásban tört ki. A vidék pedig addig soha nem tapasztalt szolidaritással látta el élelemmel forradalmi fővárosát. „Ez az összetartozás, a közös ügy vállalása a Büszkeségpont lényege" – mondta Vargha Tamás, hozzátéve: november 4-én mélyre bukott a magyar ügy. A túlerővel szemben reménytelenül és segítség nélkül harcolt a hideg árulás, az idegen hatalom és kiszolgálói ellen.

„A szabadság harcosait vérbírák ítélték el, sírokba vagy vak börtönök jövőtlenségébe zárták őket. Erre is emlékeznünk kell!" – jelentette ki a miniszterhelyettes, hangsúlyozva: mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjad ki.

Köszöntőjében László Kálmán, Szákszend polgármestere kiemelte:
a község önkormányzata a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által kiírt pályázaton, a Büszkeségpont program keretében nyert vissza nem térítendő támogatást az emlékmű megépítésére.
„A projekt megvalósításával az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, valamint a kapcsolódó történelmi eseményeket felidéző, a hősöknek és az áldozatoknak emléket állító Büszkeségpontot alakítottunk ki Szákszenden. Amely hozzájárul az identitás erősítéséhez, valamint a falukép szépítéséhez" – fogalmazott a polgármester.

Az emlékművet Matisz Jánosné Széll Éva Anna evangélikus lelkész, Sugárné Damó Márta református lelkész, illetve dr. Író Sándor plébános áldotta meg és szentelte fel. A rendezvényen – mások mellett – részt vett Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő, dr. Kancz Csaba, a Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal vezetője és Járkó Nagy Mihály, az emlékmű alkotója.

Fotó: a szerző felvételei