Negyven tonna, hétszáznyolcvan lóerő, hatvan kilométer
Szöveg: Szűcs László | 2012. február 2. 7:19A semmivel össze nem téveszthető, jellegzetesen mély moraj, ami az álló helyzetben, „alapjáraton” pöfögő harckocsikból árad. A föld remegése, amikor a negyventonnás monstrumok csikorogva megindulnak és elhaladnak mellettünk, vagy éppen a látvány, ahogy a hatalmas lánctalpak belekapnak a fagyott földbe s tépik, szaggatják a rögöket… Néhány órára sikerült átélnünk, milyen is a „tankos életérzés”; harckocsi-vezetési gyakorlaton jártunk Tatán.
Galéria
„Az elégett gázolaj jellegzetes bűze egy harckocsizónak olyan, mint a lövészeknek a puskapor szaga: az élete része" – mondja Csete László zászlós, a dandár 11. Harckocsi-zászlóaljának vezénylőzászlósa. Kísérőnktől megtudjuk: a mai napon hat T–72-es harckocsival, valamint egy VT–72B típusú harckocsi-vontatóval hajtanak végre hosszú távú vezetési gyakorlatot. Utóbbi nemcsak azért szükséges, hogy a menet közben esetlegesen előforduló műszaki meghibásodások elhárításában segíteni tudjon – ráadásul egy harckocsikból álló menetoszlopnak kötelező eleme a vontató –, hanem a T–72-es alvázra épített speciális lánctalpas vezetőjének is szükséges a gyakorlás, azaz a „kilométerek betermelése a bakancsba".
A Szomód településsel határos honvédségi gyakorlótéren található vezetési pálya ideális terület a mai kiképzési foglalkozáshoz. A zászlóalj újonc, harckocsi-vezetői beosztású katonái – kiegészülve a szentendrei MH Altiszti Akadémiáról és a várpalotai MH Bakony Harckiképző Központból érkezett állománnyal – itt hajtják végre a január 16-án kezdődött harckocsizó-szakkiképzés részét képező hosszú távú vezetési gyakorlatot, amelynek során megismerkednek az oszlopmenet szabályaival és az ilyen körülmények között előforduló szituációkkal.
„Volt olyan újonc, aki az első napon még szinte félve mászott be a botkormányok mögé. Valószínűleg megijedt a harckocsi méretei miatt. Ma azonban már láthatóan élvezi, hogy ő irányítja a negyventonnás vasszörnyet" – mondja Csete zászlós, miközben azt nézzük, hogy a tiszteletet parancsoló menetoszlop éppen „körletet foglal". Bár elvileg ez a mozzanat a harcászati kiképzés része, Hattyár alezredestől megtudjuk: minden vezetési gyakorlat során rendeznek úgynevezett állóhelyi foglalkozásokat is. Ezúttal az álcázást gyakorolják, mégpedig természetes és mesterséges álcázóanyagok használatával egyaránt.
Eközben a menetoszlop parancsnoka, Gégény Sándor főhadnagy – aki egyben az első harckocsiszázad parancsnoka is – utasítást ad az álcák bontására s az ismételt besorolásra. Feldübörögnek a hatalmas, hétszáznyolcvan lóerős dízelmotorok, és a meginduló monstrumok lánctalpai tépik-szaggatják a szomódi gyakorlótér fagyott talaját. A vezetési pályán aztán különféle akadályelemeket kell leküzdeniük a harckocsivezetőknek.
Feladatuk egyebek mellett a tüzelőállásba való beállás, az imitált aknamező leküzdése, a szlalom, a harckocsiárkon való áthaladás és az emelkedőn történő megállás. A menetvonalat emellett néhány oszlopok közötti átjáró, fordítóval ellátott szűk átjáró és kiemelt nyompálya is nehezíti.
Szerencsére a kezdő vezetők jól „vizsgáznak", mindannyian eredményesen és balesetmentesen teljesítik a hosszú távú vezetési gyakorlatot.
Fotó: Rácz Tünde
További képeinkért kattintson galériánkra!