Manila és Washington a katonai együttműködés fokozására készül

Manila fontolgatja, hogy elfogadja Washington ajánlatát és ideiglenesen, illetve időről időre felderítő gépeket telepít, működtet, hogy a dél-kínai-tengeri, vitatott hovatartozású területeit ellenőrzése alatt tudja tartani – derült ki Voltaire Gazmin fülöp-szigeteki védelmi miniszter minapi nyilatkozatából. Sajtóértesülések szerint a P–3C Orion típusú tengerészeti járőrgépekről van szó.

Mint mondta, a két szövetséges közti biztonsági kapcsolatok szorosabbra fűzése, az amerikai katonai hajók és a kémrepülőgépek, valamint az amerikai haditengerészet gyakoribb látogatása, jelenlétének bővítése növelné az ország képességét arra, hogy elrettentse a határain belülre tolakodókat.

Mindezt úgy értékelte, hogy adott esetben a térség stabilitását szolgálnák: az elrettentő haderő nélkül ugyanis az ország területe könnyen sérülhet, az amerikai háttérrel viszont Manila nem lesz „terrorizálható".

Kína neve kimondatlan maradt ugyan, de – ahogyan ezt a Fülöp-szigeteken, úgy a világon és Pekingben is tudják – a katonai együttműködés fokozása egyfelől része az Egyesült Államok visszatérésének az ázsiai-csendes-óceáni régióba, másrészt a Kína mellett magát gyengének érző Fülöp-szigetek (érdek)védelmét is szolgálja.

Manila eddig is igen kitartóan, határozottan, s már-már harciasan képviselte, hogy nem hajlandó lemondani a területéhez tartozónak tekintett szigetekről, s nem adja fel azokat a tengeri területeket, amelyeket már ellenőrzése alatt tart, de Kína és Vietnám is a magáénak vall.

Pekingben a legutóbb röviden reagáltak a Fülöp-szigeteki-amerikai megbeszélésekre.

Mintegy nyugtázva azokat, a külügyi szóvivő megjegyezte: „Kína felszólítja az érintett feleket arra, hogy tegyenek többet a régió békéjéért és stabilitásáért".

Abigail Valte, a Fülöp-szigeteki elnök helyettes szóvivője erre válaszul a dzRB nevű helyi rádióban azt mondta, üdvözli a szóvivő felvetését, az ő törekvéseik is épp erre irányulnak. Mint mondta, szövetségeseik, így például az Egyesült Államok segítségével a „Nyugat-Fülöp-szigeteki-tenger" (Dél-kínai-tenger) békéjét és stabilitását igyekeznek megvédelmezni, s emiatt senkinek nincs oka aggodalomra. Azt is hangoztatta, hogy a vitás kérdéseket maguk is békés, diplomáciai úton szeretnék megoldani.

A fokozódóan baráti Fülöp-szigeteki-amerikai kapcsolatok apró jele az is, hogy épp e napokban a manilai amerikai nagykövetség 100 ezer dollár értékű kommunikációs felszerelést ajándékozott a parti őrségnek, hogy „ezzel is segítse a kormánynak a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló tevékenységét, valamint a tengeri biztonságot és a határ ellenőrzését".

A kínai Global Times (GT) című lap szokásához híven indulatos cikkben – immár nem is először – javasolta, hogy szankcionálják a Fülöp-szigeteket, amiért több tengeri hadgyakorlatra készül az Egyesült Államokkal és mert üdvözölte az amerikai katonák nagyobb létszámú jelenlétét az országban.

Megfigyelők úgy vélik: a GT, majd később a China Daily (CD) hasonló hangvétele tükrözi a politika iránt érdeklődő közvélemény nagy részének álláspontját, vagyis, hogy Kínának gazdasági befolyását latba vetve kell ebben a helyzetben fellépnie és Manilát választás elé állítania.

,

A Fülöp-szigetek törvényhozása 20 éve döntött arról, hogy felszámolják az addigi amerikai légi és haditengerészeti bázist. 1998-ban a két ország hadsereg-látogatási megállapodást írt alá, s 2002 óta 600 fő körüli létszámban tartózkodik nem állandó amerikai katonai állomány az országban. Jelenleg az alkotmány tiltja külföldi katonai bázisok létrehozását a Fülöp-szigetek területén.

A fejleményekre utaló hivatalos kínai megnyilatkozások egyelőre óvatosságot tükröznek, azaz mostanában egyik felet sem bírálták dörgedelmesen.

A fellépés súlyát illetően Peking vagy várakozó állásponton van, vagy majd csak idővel érezteti neheztelését.

Az mindenesetre biztos, hogy Kína nem jó szemmel nézi a „renitens" Manilát, s Washingtonnak is megüzente már: jobbnak látná, ha távol tartaná magát a térség vitás ügyeitől. Barack Obama és Hillary Clinton azonban értésre adta, a nézeteltérésekben nem akarnak bíráskodni, de a térségi vizek biztonságos hajózhatóságáról és szövetségeseik támogatásáról nem mondanak le.