Nem a somogyi bakákon múlt…

De vajon miért is jelent meg ez a könyv? A kérdésre dr. Bozsonyi Károly, a HM Zrínyi Nonprofit Kft. ügyvezetője beszédében azt a választ adta: újkori hadtörténelmünkben általánosan megfigyelhető, hogy szégyelljük a múltat, és a szolgálatot becsülettel teljesítő katonáinkat – s ezért elégtételt kell nekik adni.

„Gazdasági szisztémák változnak, de a nemzet megmaradásához egy dolog biztosan szükséges: katona és hadsereg. Még akkor is, ha éppen nincs háború – gondoljunk csak például a jelenlegi migrációval kapcsolatos válsághelyzetre. Éppen ezért, teljen is el akárhány év, a katona és a hadsereg becsülete soha nem kérdőjelezhető meg. Amelyik nemzet megtagadja katonáit, az önmagát tagadja meg, és az ilyen nemzetnek nincs jövője. Ez a kötet a megtagadott hősöknek próbál apró elégtételt nyújtani; azoknak, akiknek hosszú időn át szégyellniük kellett, hogy egykor a haderő kiváló katonáiként szolgáltak" – hangsúlyozta dr. Bozsonyi Károly. 

Hozzátette: a könyv megszületésének másik oka, hogy törlesszük az adósságunkat unokáink felé, mert – mint fogalmazott – őket kell emlékeztetnünk az elődeik tetteire.

A rendezvényen a HM Zrínyi Nonprofit Kft. ügyvezetője köszönetet mondott a kaposvári városvezetésnek a könyvbemutató igazán méltó helyszínének biztosításáért, valamint a Kométa 99 Zrt.-nek a bemutatót követő fogadáshoz nyújtott támogatásért.

A kötetet bemutató Illésfalvi Péter, a HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatal igazgatója leszögezte: a somogyi bakák a katonáktól elvárható kötelességteljesítésen messze felül teljesítve álltak helyt a Don-kanyarban – egyáltalán nem rajtuk múlott, hogy állásaikat embertelen körülmények között nem tudták megtartani. Mint mondta: mindez már csak a veszteséglistájukból is világosan látszik. Hallhattuk többek között, hogy a harcokban részt vevő „rosseb-bakákat" vonattal vitték ki a keleti frontra, ahol a megérkezésüket követően még egy hónapos, bő ezer kilométeres erőltetett gyalogmenet várt rájuk. A közel 14 ezer fős hadosztálynak durván a fele sohasem tehette meg a visszafelé vezető utat. A frontra érve a somogyi katonák rögvest a hídfőcsaták kellős közepén találták magukat, majd több hónapos téli védelem után, január 13-ától kezdve folyamatosan bekerítésben, illetve bekerítésből történő kivonás közepette kellett harcolniuk.

„Akik hazaértek, emelt fővel nézhettek szembe azokkal, akik búcsúztatták őket. Biztosan nem a somogyi bakákon múlott a Don-környéki hadműveletek sikere. A könyv méltó módon állít nekik emléket" – jelentette ki az igazgató. A kötettel kapcsolatban kiemelte: voltaképpen korabeli forrásgyűjteményt tart kezében az olvasó, azaz feljegyzésekből, jelentésekből, hadinaplókból és fotográfiákból tárul elénk a „rosseb-hadosztály" 1942−43-as története.

A szerzők közül Szabó Péter érdekességként elmondta, hogy a hadosztály ezredkötetének létrehozására már 1943-ban is történt hivatalos kísérlet, ám akkor ez nem készült el. Szerencsére azonban – tette hozzá – sok töredék maradt fenn. Ismertetőjéből kiderült, hogy annak idején a katonákat a tényszerű történések felidézése mellett parancsban kötelezték saját, szubjektív harctéri benyomásaik lejegyzésére is.

Az újonnan megjelent kötet keletkezésével kapcsolatosan Lukács Bence Ákos elmondta: 2008-tól kezdett el tudományos alapossággal foglalkozni nagyapja harctéri naplójával. Szabó Péter két évvel később kapcsolódott be a munkába, majd 2012-ben nyilvánosan mutattak be egy a témába vágó dokumentumfilmet.

„A HM Zrínyi Kft. Katonai Filmstúdiója által készített Kereszthegy című film bemutatóján találkoztam dr. Bozsonyi Károllyal, és a megbeszéléseket követően vállalta fel a kiadó, hogy megjelenteti a könyvünket. Ezúton is szeretném megköszönni a kiadó minden munkatársának a rugalmasságot és a kiemelkedő szaktudást" – mondta a fiatal szerző.

A dedikálással zárult könyvbemutatón dr. Bozsonyi Károly tiszteletpéldányt adott át a kötetből Oláh Lajosnénak, Kaposvár alpolgármester asszonyának, aki rövid köszöntőjében aláhúzta: Kaposvár 1860 óta katonaváros; január 12-én pedig minden évben megemlékeznek a doni áttörés hétezer megyei áldozatáról, azaz a „rosseb-bakákról".

Fotó: a szerző felvételei