Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Táncoló tavasz

Szöveg: Zilahy Tamás |  2012. április 17. 13:15

A Honvéd Táncszínház április 17-én, kedden induló Nemzeti Táncszínházbeli Folklór-kalendárium című sorozatának nem titkolt célja, hogy a már múló, tűnőben lévő hagyományainkról, jeles napokra, ünnepekre eső szokásainkról minél teljesebb, élőbb képet kapjunk. Cél az is, hogy mindezek életben tartása mellett megismertessék ezekkel azokat – elsősorban fiatalokat – akik vajmi keveset tudnak már régi életünkről.

A Honvéd Táncszínház sorozatának első darabja a tavaszi ünnepkört – a farsang végétől május végéig tartó időszakot – öleli fel. Ebben – az eddigi, népi hagyományokat bemutató műsoraikkal ellentétben – nem csak magyar népszokásokkal ismertetik meg a közönséget, hanem bemutatják a Kárpát-medence népeinek hagyományait, táncait, dalait, nyelveit, nemzeti szokásait, öltözeteit is.

Az április 16-i, hétfői főpróbán Zsuráfszky Zoltán, Honvéd Táncszínház művészeti vezetője, a darab koreográfusa, rendezője felhívta a figyelmet az újdonságokra, hogy a Táncoló tavaszban a magyar mellett több – a farsang végétől nyár elejéig tartó – cigány, délszláv, sváb és zsidó népszokással is megismerkedhetünk. Az élményeket ezúttal – a már szokásos archív filmek vetítése mellett – két zenekar is fokozza. A Honvéd Táncszínház saját együttese mellett fellép a Söndörgő Együttes is, amelyet hazánkban a zsidó és délszláv zene interpretálásában a legjobbak között tartanak számon.

„Ez a produkció túlnőtt minden elképzelésünkön, ennél többet egy darabba nem lehet belesűríteni. A nézők, hallgatók olyan zuhanyt kapnak, amelynél nagyobbat képtelenség egy este feldolgozni" – mondta a főpróba közben a koreográfus-rendező. Hozzátette: ismét bebizonyítjuk, hogy táncosaink nemcsak táncolni tudnak nagyon, de énekelni is, és ugyanez mondható el az őket kísérő két együttes tagjairól, akik a zenélésben alkotnak maradandót.

A több mint kétórás hétfő délutáni főpróbát követően Zsuráfszky Zoltán leszögezte: „Az emberek kezdenek egyre nagyobb érdeklődést mutatni a hagyományok, a népi művészetek iránt. Mind többen válnak nyitottabbá a magyar és a Kárpát-medencében velünk együtt élők régi szokásainak, egykori életének megismerésére. Ez a tény adta az ötletet e sorozat megálmodásához. Ilyen sokoldalú, sokszínű, soknemzeti darabunk még nem volt eddig. Felelevenítjük például a bodrogköziek rabvágását, a baranyai svábok farsangtemetését, a mohácsiak busójárását, a zsidó purim szokását, csakúgy, mint a palócok „kiszézését" a kalotaszegiek „juhbemérését", a cigányok „zöldágjárását", vagy a rábaköziek májusfa állítását. Szerintem azoknak is meglepetést fogunk okozni az április 17-i, kedd esti Nemzeti Táncszínházbeli bemutatónk, akik jól ismerték eddigi munkásságunkat, műveinket."

A koreográfus-rendező hozzátette: „A próbák januártól tartanak, a Táncoló tavaszban egyébként a húsz pár táncos mellett a két együttes tucatnyi zenésze mellett további 20-30 ember, azaz összesen mintegy 70-80 fő működik közre."

 Fotó: Galovtsik Gábor


További képekért kattintson galériánkra!