Tisztít és csomagol
Szöveg: Galambos Sándor | 2012. október 18. 7:23Harmadik hete tart a szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred víztisztító századának szinten tartó szakfelkészítése a Kurca-patak partján. Pár nap múlva pedig megkezdik a szakharcászati foglalkozásokat, mivel a Magyar Honvédség egyetlen ilyen képességgel rendelkező százada a jövő hónapban esedékes nemzeti CREVAL-ellenőrzésre készül.
Galéria
Kondor Zoltán százados, a század parancsnoka a honvedelem.hu kérdésére válaszolva elmondta: a folyókból, tavakból, esetleg tengerből kiemelt, úgynevezett nyers vizet fizikai úton, szűrőkkel tisztítják. Olyan technológiát alkalmaznak, amelynek eredményeként a víz a teljes sótartalmát elveszti. Ez az úgynevezett technikai víz, ami a gépek, az akkumulátorok, hűtőrendszerek feltöltésére, járművek mosására és vegyi mentesítésére kiválóan megfelel, viszont ihatatlan. Ahhoz, hogy emberi fogyasztásra alkalmas legyen, a tisztítás során kivont oldott sómennyiséget a szabványban előírtaknak megfelelő mértékben vissza kell pótolni.
Hazánk felszíni vizeinek védelme érdekében még nagyon sokat kell tennünk, de jelenlegi állapotuk nem jelent különösebb kihívást a víztisztító századnak. Nincs olyan szennyezettség, amit ne tudnának kiszűrni, legyen az ipari katasztrófa következménye vagy egy esetleges nukleáris robbanásé. Hat évvel ezelőtt pedig egy NATO-gyakorlaton bebizonyították, hogy tengervizet is képesek megtisztítani: egyik szakaszuk egy dandár vízellátásának a biztosítását kapta feladatul.
Ezen a 2006-os NATO-gyakorlaton tisztítottak a szentesi katonák először tengervizet. Kondor százados elárulta, hogy a Zöld-foki-szigeteknél egy olyan váratlan akadályba ütköztek, amire a felkészülés során itthon még csak nem is gondoltak: az öböl, amelyből a szükséges vizet kellett kiemelniük, hemzsegett a cápáktól. Úgy is hívták, hogy Cápa-öböl, de a térképen ez a név portugálul szerepelt, ezen a nyelven viszont a szakasz tagjai közül senki nem beszélt. Először akkor vették észre a tengeri ragadozókat maguk körül, amikor az első lábszelepeket tették le a tengerfenékre. Érthető, hogy a későbbiekben a legnagyobb kihívást a szelepek javítása jelentette a víztisztító katonáknak.
Itthon a század általában mocsaras területre települ, ahol cápatámadásra nem kell ugyan számítani, de meglepetésekben a hazai vizek is bővelkednek. Felsorolni is lehetetlen például, hogy mi mindent találtak már a folyók, patakok medrében a víztisztítók: damilt, törött horgászbotot, gumicsizmát, edényeket, teáskannákat, egyszer pedig egy viszonylag jó állapotban lévő biciklit is.
A szentesi katonáknak a vízből előkerülő tárgyak csak bosszúságot okoznak, mert ők a szabad szemmel láthatatlan anyagokra koncentrálnak: a feloldódott különböző fémsókra, például nátriumra, kalciumra, magnéziumra. Miután ezeket kiszűrték, kémiailag tiszta vizet kapnak, ami nemcsak ihatatlan, hanem egy megdöbbentő fizikai tulajdonsággal is rendelkezik: nem vezeti az elektromos áramot. Hiányoznak belőle ugyanis az ehhez szükséges szabad ionok.
Az ilyen víz jobban szigetel, mint a gumicsizma – mondják.
Fotó: A szerző és az alakulat felvételei