Tizenkét évnyi kutatás eredménye

„Mi történik azokkal a százezrekkel, milliókkal, akik nem a hazájukban nyugszanak vagy nincs jelölt sírjuk az egykori hadszíntéren, ahol az életüket feláldozták? Az ilyen könyvek, melyek megemlékeznek, élővé és elmesélhetővé teszik a történelmet. Van honnan és van mire emlékeznünk. Ezt üzeni ez a könyv" – mondta Vargha Tamás parlamenti államtitkár a könyv hiánypótló szerepét hangsúlyozva.

A Zrínyi Kiadó gondozásában a napokban megjelent dokumentum-emlékkönyv a két, korábban kiadott kötet „testvére" – ahogy azt a szerzők, dr. Szabó Péter alezredes és Bús János megfogalmazták. Az elsőt még 1999-ben adták ki; ez a kötet az összes ismert, a keleti fronton elesett és eltemetett katona emlékét őrzi, benne minden fellelhető hadisírral, emlékművel és feljegyzéssel az egykoron hazájukért harcoló és hősi halált halt honvédokról.

A második kötetre 2001-ig kellett várniuk a téma iránt érdeklődőknek. Ez a rész a történelmi Nagy-Magyarország területén harcolt és elesett katonák jegyzékét és emlékét állítja az olvasók elé.

A harmadik kötet megjelenését tizenkét évnyi kutatás, információgyűjtés előzte meg − ez a rész a nyugati fronton fogságba esetteket, elhunytakat és nyughelyeiket veszi számba.

Szabó Péter és Bús János egyik közös célja volt, hogy lerántsa a leplet arról a tévhitről, miszerint a magyar katonáknak aranyéletük volt a nyugati hadifogságban, szemben a keleti fronton történt hírhedt meghurcolásokkal. Mint ahogy az kutatásukból és frissen kiadott könyvükből is kiderül: gyakorta semmilyen különbség nem volt a keleti és nyugati hadifogolytáborok kegyetlensége, embertelensége között.

Fotó: Dévényi Veronika