Újrajátszott történelem

A korabeli egyenruhákba öltözött, korhű fegyverekkel felvonuló osztrák és magyar csapatok reggel érkeztek a városba, a délelőtt fegyverkarbantartással, az egyenruhák csinosításával és alaki foglalkozással telt. A csata előtt a résztvevők megkoszorúzták az 1849-es emlékművet és a Visoczki József tábornok, valamint a lengyel légió hőseinek emlékére állított márványtáblát; majd Kiss Róbert ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis törzsfőnöke délután fél háromkor engedélyt adott a harcok megkezdésére.

Az érdeklődők − akik ekkorra már zsúfolásig megtöltötték a város főterét − először a császári csapatok és a magyar honvédek kiképzéséből kaptak egy kis ízelítőt, majd eldördültek az első puskalövések.

A történéseket a polgármesteri hivatal erkélyéről dr. Kedves Gyula ezredes közvetítette, aki a honvedelem.hu kérdésére válaszolva elmondta: a mostani csata látványelemei kismértékben eltértek a korábbiaktól. Újdonság volt például, hogy „keretet" kapott a történet, a hagyományőrzők ugyanis bemutatták azt is, hogyan szállta meg Szolnokot a császári katonaság. Az ütközetet is sokkal részletesebben mutatták be: a Vécsey-féle csapatok is megjelentek a városban, a honvédek pedig a főtér két oldaláról támadtak.

A hadijátékon tizenkét hagyományőrző egyesület 160 gyalogos- és tüzérkatonája vett részt, a lovasságot négy huszár és négy ulánus képviselte, az osztrák és a magyar csapatok nyolc ágyúval „lőtték egymást". A honvédek a főtér két oldaláról lendültek támadásba; a várost bitorló császáriak elkeseredetten védekeztek ugyan, de csak lassítani tudták, megállítani képtelenek voltak a honvédek rohamát. A lovasság és a tüzérség is derekasan helytállt, a városháza előtt aztán szuronyroham döntötte el a csata kimenetelét. A honvédek „elfoglalták" a polgármesteri hivatalt, az erkélyére pedig kitűzték a zászlójukat.

Fotó: a szerző felvételei