Zárszámadás Jánoshalmán
Szöveg: Galambos Sándor | 2013. február 20. 7:30Az elnökség nagyra becsüli azt a tevékenységet, amelyet a bajtársi közösség erősítéséért, az egymásról való gondoskodásért és az elődök emlékeinek ápolásáért és megőrzéséért végeztek − köszöntötte a jánoshalmi nyugállományú katonákat levelében Kelemen József nyugállományú altábornagy, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének elnöke.
Galéria
Évzáró-évindító közgyűlést tartott február 16-án a Bem József Honvéd
Nyugdíjas Egyesület. A rendezvényen részt vett dr. Kovács György
nyugállományú mérnök ezredes, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége dél-alföldi régiójának elnöke, Deli József nyugállományú ezredes, tiszteletbeli
elnök és Durgó Tamás százados, az MH Hadkiegészítő és Központi
Nyilvántartó Parancsnokság 1. Katonaigazgatási és Érdekvédelmi Iroda
irodavezetője is.
Györgypál Csaba nyugállományú alezredes, az egyesület elnökének
beszámolójából kiderült: saját szervezésű programokban gazdag, pénzügyi
szempontból eredményes évet zárt az egykori légvédelmi tüzérek jánoshalmi
klubja. Részt vettek a város által szervezett valamennyi rendezvényen,
a képviselőik ott voltak a kiskőrösi, a győri, a bajai, a kiskunhalasi, a
balatonkenesei, a kiskunfélegyházi és a kalocsai bajtársi összejöveteleken, illetve a
katonaözvegyek soltvadkerti találkozóján is. A klub bevétele tavaly 344 ezer
forint volt, ebből százegyezer forint a személyi jövedelemadók egyszázalékos
felajánlásából folyt be, a város önkormányzata pedig 30 ezer forinttal támogatta
a nyugállományú katonák közösségét.
Az egyesület, a honvédelem ügye, a katonahagyományok ápolása érdekében
végzett kiemelkedő munkája elismeréseként tavaly Molnár Máté nyugállományú
őrnagynak a Honvédelemért kitüntető cím II. fokozatát, Szakály Béla
nyugállományú főtörzszászlósnak az Aranykor kitüntető cím ezüst fokozatát
adományozta a honvédelmi miniszter, Fórizs Gábor nyugállományú
törzszászlóst pedig főtörzszászlóssá léptették elő.
Jánoshalma a határ közelsége miatt, a második világháborút követően vált stratégiailag
fontos helyőrséggé. A laktanyát 1951-ben kezdték építeni, az építkezés olyan
titkos volt, hogy az itt lakók sokáig úgy tudták, valamilyen élelmiszerüzem
készül itt. A jánoshalmi helyőrség első alakulata a PF 9398-as számú páncéltörő
tüzérezred volt, amit a forradalom után feloszlattak. A laktanyába 1956.
november 7-én egy szovjet páncélosszázad, utánuk pedig egy ugyancsak
szovjet légvédelmi ezred települt, amelyik aztán egy év múlva átköltözött
Nagykőrösre. Ezután egy ideig úgy tűnt, hogy a laktanya végleg üresen marad, a
kiskunfélegyházi 7. Gépkocsizó Lövészhadosztály frissen felállított 102. vegyes
légvédelmi tüzérosztályát ugyanis Kiskőrösre, a tüzérek mellé akarták telepíteni,
de kiderült, hogy ehhez túl kicsi ott a hely. Uszta Gyula vezérőrnagynak
viszont „eszébe jutott", hogy van a közelben egy üresen álló laktanya. A
jánoshalmi légvédelmisek első parancsnoka Csorba András százados volt, őt
követte Brenner Zoltán őrnagy, Sárközi István mérnök alezredes és végül Veréb
Zsigmond alezredes.
A tüzérosztályt 1967 szeptemberében négyüteges keretezreddé szervezték át,
és megkezdték a főiskolákra és az egyetemekre előfelvett fiatalok tizenegy
hónapos kiképzését. Ide vonultak be a leendő tanárok, villamosmérnökök,
testnevelők, színészek és agrármérnökök. Az előfelvételisek kiképzése 1981-ben
szűnt meg. Az alakulatot 1990. október 31-ei hatállyal számolták fel, az azóta
üresen álló laktanyát ipari parkként akarja hasznosítani az önkormányzat.
Fotó: a szerző felvételei