Aragóniai Katalin, a magányos királyné
Szöveg: Petróczy Levente | Fotó: illusztráció |  2023. december 16. 15:01Aragóniai Katalint VIII. Henrik első feleségeként ismerjük, de eredetileg azért utazott Angliába, hogy a király bátyjának, Artúrnak legyen a felesége. Artúr halála után hozzáment Henrikhez, s az angol királyi udvar rajongott a királynéért, de Boleyn Anna felbukkanásával élete magányossá és keserűvé vált.
Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella lányaként 1485. december 16-án született. A család legkisebb gyermeke volt, legismertebb testvére Őrült Johanna, aki lánya, Mária révén II. András magyar király anyósa volt.
A szülők hamar elkezdték keresni Katalin jövendőbelijét, végül úgy látták a legjobbnak, ha Tudor Artúr lesz a férje. Politikailag gyümölcsöző házasságra számítottak, hiszen két nagyhatalom, Spanyolország és Anglia kötött szövetséget. 1501 nyarán Katalin útra kelt, s háromhónapos hajóutat követően megérkezett Plymouth városába, november 14-én pedig megtartották az esküvőt, de házasságuk nem tartott sokáig.
Otthonukba, a Ludlow-kastélyba is betört a korszakot jellemző izzadásos járvány, amely megtámadta a fiatal párt, sajnos, a mindig betegeskedő, vézna Artúrt elvitte a kór. A fiatal özvegy mellőzötté vált, ugyanis a szövetség miatt a király nem engedte el Katalint, hanem eljegyeztette kisebbik fiával, Henrikkel. A trónörökös kora miatt még nem házasodhattak össze, ezért nyolc évig magányosan, háttérbe vonulva élt. Apja megpróbált lánya helyzetén javítani, ezért kinevezte Spanyolország első női nagykövetének.
Az angol király halála után már senki nem állt a jegyespár közé, így Henrik feleségül vette bátyja özvegyét. Az udvar nagyon szerette királynéját, hiszen Katalin kultúrában és politikában is jártas volt, valamint a kor szépségideáljának is megfelelt. Házasságuk felhőtlen volt, közös programjaik között szerepelt például a vadászat is. Kapcsolatuk erejét mutatja, hogy miközben Henrik figyelme Franciaország meghódítására irányult, távollétében régenssé nevezte ki Katalint.
A boldog házaséletnek azonban hamar véget vetett az utódlás kérdése. Hosszas próbálkozást követően 1511-ben ugyan egészséges fiút szült Katalin, de csupán ötvenkét napig élt a gyermek. Tíz év és kilenc halott csecsemő után a király válni akart, de nemcsak az utódlás kérdése miatt, leginkább Boleyn Anna volt a házasságbontás oka.
Boleyn Anna a király egyik szeretője volt, aki teljesen az ujjai köré csavarta VIII. Henriket. Katalin időközben egészséges lányt szült, de Henriket ez sem győzte meg, azt akarta, hogy felesége zárdába vonuljon. A királyné nem teljesítette férje kívánságát, ezért 1530 júliusában Henrik elhagyta feleségét és gyermekét, Katalin ezután soha többé nem látta férjét.
Anna beköltözött a királyné lakosztályába, míg Katalin kastélyról kastélyra vándorolt, végül Kimboltonban talált menedéket. A szobáját csak a misék idejére hagyta el, testileg és lelkileg is sanyargatta magát, soha nem tudott beletörődni a mellőzöttségbe. Férjével személyesen már soha nem találkozott, de leveleztek, mivel a király sürgette a válást. Katalin levelei végén mindig királynéként köszönt el hűtlen férjétől. 1533-ban Caterbury érseke érvénytelenítette a házasságot, nem sokkal rá VIII. Henrik elvette Boleyn Annát.
Az új királynét az udvar és a nép sem fogadta el, sokszor a „király szajhájaként” hivatkoztak rá. A magányos királyné 1536. január 7-én, egy ritka betegségben hunyt el. Anna a királyné halála napján elvetélt egy fiúval, majd néhány hónappal később VIII. Henrik utasítására vérpadon halt meg.