Az édesanyja, II. Erzsébet brit királynő szeptember 8-án bekövetkezett halála után trónra lépő III. Károly brit uralkodó alig két hét múlva esedékes koronázása számos évszázados hagyománnyal leszámol. Az ünnepélyes egyházi beiktatást az elmúlt hét évtized legnagyobb és leglátványosabb katonai parádéja követi.
Túlzás nélkül: az évszázad koronázásának ígérkezik III. Károly brit uralkodó ceremóniája, amelyet május 6-án, a londoni Westminster-apátságban, az angol-brit monarchia ősi londoni koronázó templomában tartanak. Brit uralkodó fejére legutóbb hetven évvel korábban helyezték Szent Eduárd koronáját, az Egyesült Királyság egyik legrégebbi és legfontosabb koronaékszerét, ugyanis III. Károly édesanyja, a 96 éves korában, szeptember 8-án elhunyt II. Erzsébet brit királynő – édesapja, IV. György halálát követően – 1952-ben lépett trónra, koronázását pedig 1953. június 2-án tartották a gótikus főtemplomban.
Míg Erzsébet a koronázásakor 27 éves volt, addig a jelenlegi király novemberben már a 75. születésnapját ünnepli, így az angol-brit uralkodók hosszú sorában ő lesz a legidősebb uralkodó, akit megkoronáznak. A Windsor-ház feje már a trón elsőszámú várományosaként is megdöntött néhány rekordot: Károly volt a szigetország történetének első olyan trónörököse és walesi hercege, aki nem uralkodóként érte meg 70. születésnapját. III. Károly király kilenc évvel a trónra lépése előtt, a 65. születésnapján a brit trónörökösök abszolút életkori rekordját is megdöntötte, amelyet addig IV. Vilmos király tartott, aki 64 évesen, 1830 júniusában lépett trónra. A korábbi walesi herceg 2011-ben, amikor már 59 éve volt trónörökös, szintén csúcseredményt ért el: az angol-brit királyság – eddig az ükapja, VII. Eduárd által 1901-ig tartott rekordját megdöntve – a leghosszabb ideig hivatalban lévő trónörököse lett.
III. Károly ünnepélyes beiktatásának körülményei nem csak az életkori rekordokból fakadóan érdekesek, hanem többek között azért is, mert az új brit uralkodó számtalan korábbi tradícióval készül leszámolni. II. Erzsébet hatalmas pompával kísért, a brit uralkodók beiktatása során először televíziós közvetítéssel bemutatott koronázási szertartása, amelyet a Brit Nemzetközösség valamennyi területén nagyszabású ünnepségsorozat kísért, három órán keresztül tartott, a ceremónián pedig mintegy kilencezer világi és egyházi méltóság vett részt. Ezzel szemben az új király koronázása – a Daily Mail brit bulvárlap értesülései szerint – alig valamivel több, mint egy órán keresztül fog tartani.
A tervek szerint Károly modern és költségkímélőbb, úgynevezett „áramvonalasított” monarchiájának lenyomataként számos ősi szertartást kihúztak a tradicionális egyházi ünnepségből: a megkoronázandó uralkodó például nem kap aranyrudakat, a királyi hercegeknek pedig többé nem kell majd – elköteleződésüket gesztusértékű cselekedettel kimutatva – letérdelniük az uralkodó előtt a szertartáson. Addig, míg II. Erzsébet koronázásán hitvesét, Fülöp edinburghi herceget nem koronázták meg, Károly házastársa, Kamilla királyné fejére is korona kerül, mivel a brit monarchikus szokásjog alapján a mindenkori uralkodó házastársát a „Queen Consort”, vagyis az uralkodó királynői rangú hitvese cím és külön királynői korona illeti meg. A Buckingham-palota által közzétett, virágmintás koronázási meghívó azonban lényeges módosítást tartalmaz: Kamilla királyné az eddigi hivatalos „Camilla, Queen Consort” helyett „Queen Camilla” néven, vagyis már nem Kamilla királyné, a király hitvese, hanem szimplán csak Kamilla királynő néven szerepel az invitálásban.
II. Erzsébet több mint nyolcméteres koronázási ruhát viselt, III. Károly, aki a Brit Fegyveres Erők főparancsnoka, katonai egyenruhát ölt. Az uralkodó, akinek oktatása átfogó katonai kiképzést is tartalmazott, a Királyi Légierőnél és a Királyi Haditengerészetnél is szolgált.
Kétezer meghívót küldtek ki a két hét múlva esedékes szertartásra, ezt április elején közölte a Buckingham-palota, a londoni királyi rezidencia, amely egyúttal azt is bejelentette: a királyi család tagjain és a külföldi államfőkön kívül 850 vendéget jótékonysági tevékenységük elismeréseként hívtak meg. Polgári származású vendégek most először vehetnek részt brit uralkodó felkenésén. (A britek több mint fele mégsem akarja, hogy III. Károly hivatalos, egyházi rítussal kísért beiktatását az adófizetők pénzéből finanszírozzák, derült ki egy múlt héten ismertetett friss közvélemény-kutatás eredményéből.)
A hagyományokkal szakítva külföldi uralkodócsaládok tagjai is meghívót kaptak a ceremóniára. „Évszázadokon át a konvenció azt diktálta, hogy más megkoronázott uralkodók és hitvesei ne legyenek jelen a brit uralkodó koronázásán, mert a szent rituálé célja, hogy az uralkodó és népe között Isten jelenlétében bensőséges kapcsolat alakuljon ki” – magyarázta a Mail On Sunday február 25-i lapszáma. „Azonban a szertartás korszerűsítésének tervének részeként Károly király úgy döntött, hogy a 900 éves hagyománytól eltérve meghívja felkent barátait, köztük európai királyi családok tagjait és arab államok uralkodóit is.” II. Albert monacói herceg volt az első, aki még januárban megerősítette: jelen lesz a május 6-i koronázáson. Mostanra tucatnyi koronás fő és családtagja – köztük alig néhány héttel ezelőtt Naruhito japán császár és Maszako japán császárné – jelezte, hogy elfogadta a Buckingham-palota invitálását a történelmi beiktatásra.
A fegyveres erők több mint hatezer tagja vesz részt Károly koronázásán, így a beiktatási ceremónia az elmúlt hét évtized legnagyobb katonai parádéjának ígérkezik. Nem csak az Egyesült Királyság és a Brit Nemzetközösségek minden részéből érkeznek katonák a londoni katonai parádéra, hanem veteránok ezrei is meghívást kaptak, akik egy a speciális tribünről nézhetik a koronázási menetet, amelynek során nem csak III. Károlyt és közeli hozzátartozóit, hanem a királyt és királynét szállító, 1762-ből származó aranyhintót is szemügyre vehetik, amelyet II. Erzsébet tavalyi platinajubileumára újítottak fel. A mundért viselő meghívottak a frissen megkoronázott Károly Westminster-apátságból a Buckingham-palotába tartó, mintegy négyezer katona részvételével tartandó koronázási felvonulást, majd az ünnepséget záró légiparádét is a lehető legkedvezőbb pontról tekinthetik meg, amellyel az udvar a szolgálatuk előtt tiszteleg.
A koronázást háromnapos ünnepségsorozat kíséri, amelynek központi eleme a május 7-én, vasárnap este tartandó gigakoncert, amelyet a London nyugati határában emelkedő windsori kastély mintegy kétezerhektáros parkjában rendeznek meg. A monarchia legnagyobb és legősibb királyi rezidenciájának zöldkörnyezetében – mások mellett – a Take That öttagú angol fiúegyüttes, Lionel Richie és Katy Perry amerikai popelőadók, Andrea Bocelli olasz tenor és Sir Bryn Terfel walesi bariton is fellép, de a sajtóhírek szerint Bette Midler amerikai színésznőnek is jut szerep a BBC brit közszolgálati médiatársaság által rendezett és közvetített koncerten. A brit állami média hamarosan további A-kategóriás fellépők nevét jelenti be.
A nagyszabású rendezvénysorozat egyik legfőbb eleme a Nagy Koronázási Ebédek (Coronation Big Lunches) elnevezésű össznépi utcabálsorozat, amelyet országszerte a helyi lakóközösségek szerveznek a koronázás másnapjára, várhatóan többmilliós részvétellel. Május 8-ra, hétfőre a brit kormány soron kívüli munkaszünetet hirdetett, a Buckingham-palota közlése szerint a koronázási ünnepség zárónapja The Big Help Out elnevezéssel a lokális közösségek érdekében vállalt önkéntes jószolgálati tevékenységet szorgalmazza.
III. Károly az első brit uralkodó, akit a 21. században koronáznak meg, és a negyvenedik a brit királyok és királynők sorában, akiket 1066 óta, Hódító Vilmos, Anglia első normann királyának koronázása óta a Westminster-apátságban kennek fel.
