A modern terrorizmus szimbóluma

Tizennégy évvel ezelőtt, szeptember 11-én reggel tizenkilenc al-Kaida tag indult útjára, hogy teljesítsék halálos küldetésüket. Céljuk az volt, hogy eltérített utasszállító repülőgépek segítségével minden korábbinál súlyosabb csapást mérjenek az Egyesült Államokra. Bár a tervük egyes részleteibe csúsztak hibák, összességében elérték, amit akartak – sokkolták az egész világot, és olyan méretű pusztítást okoztak, amelyet későbbi terrorcselekmények még csak megközelíteni sem tudtak. A támadók négy gép fölött vették át az irányítást. Először az American Airlines 11-es járata ért célba, 8.46-kor csapódott a World Trade Center északi tornyába. Tizenhét perc múlva követte a United Airlines 175-ös járata, amellyel a déli tornyot vették célba. A harmadik gép, amelyet a terroristák célba tudtak juttatni, az American Airlines 77-es járata volt, ezt a Pentagon épületébe vezették 9: 37-kor. A negyedik géppel a feltételezések szerint a Capitoliumot, vagy a Fehér Házat vették volna célba, de az eltérítőket ebben megakadályozták az utasok, akik visszafoglalták a gépet. Bár a lezuhanást nem tudták megakadályozni, a negyedik célpontot megmentették. Az összehangolt öngyilkos merényletsorozatban csaknem háromezren, nagy többségben civilek vesztették életüket.

Az al-Kaida terrorcselekménye, amellett, hogy rengeteg áldozatot követelt, és hatalmas pusztítást hagyott maga után, világszerte éreztette hatását. Az Egyesült Államok elleni terrortámadás a terrorizmust tette a biztonságpolitika legfontosabb kérdésévé. Új törvények születtek az Egyesült Államokban, amelyek a terror elleni küzdelmet voltak hivatottak segíteni, például a Patriot Act, amely többek között nagyobb teret adott az FBI-nak a lehallgatásokhoz és az internetes tevékenység nyo¬mon követéséhez. Jelentősen javult a titkosszolgálatok, a terrorelhárító szervek közötti együttműködés. A közvélemény nagy része is elfogadta ezeket, hiszen az emberek már a saját bőrükön érezték a fenyegetettséget – vélte a szakértő.

Tálas Péter rámutatott, hogy megváltozott az amerikai kül- és biztonságpolitika gyakorlata. Az egyedül vagy szűk körben hozott döntések és a határozott, kemény fellépés lett a jellemzője. Ebből következett a terrortámadás leginkább látványos és jelentős hatása, ugyanis az Egyesült Államok és szövetségesei 9/11 után két komoly és hosszan elhúzódó, a terrorellenes fellépéssel indokolt háborút indítottak, Afganisztánban 2001-ben, Irakban pedig 2003-ban.
Mindkettőről elmondható, sikerességük legalábbis megkérdőjelezhető, mivel a támadott rendszereket sikerült ugyan megdönteni, de ezek helyébe nem tudtak jobb, elfogadottabb és főként működőképes rendszert állítani, ennek hatása pedig a mai napig tart, elég a katasztrofális iraki helyzetet, vagy a menekülthullámot nézni – értékelte a szakértő.

Tálas Péter beszélt arról is, hogy a világ közvéleménye szeptember 11-én szembesült először a globális terrorizmussal és fenyegetésével, hiszen a nagy-szabású akció azt üzente, hogy az al-Kaida típusú csoportok a világ bármely pontján, korábban elképzelhetetlen szervezettséggel és hatékonysággal tudnak támadást szervezni. Fontos azonban leszögezni, hogy a terroristák nem tudták maradéktalanul beváltani fenyegetéseiket, ugyanis nem tudták „megismételni" 9/11-et. Bár voltak a globális terrorizmus számlájára írható öngyilkos merényletek, például Madridban és Londonban, de ezek sem a pusztítás mértékében, sem hatásukban nem tudták megközelíteni a 2001-es merényletet.

A szakértő azt is kiemelte, hogy szeptember 11 után a világ biztonságpolitikai közbeszédében hosszú évekre a terrorizmus, illetve az ellene szerveződő nemzetközi fellépés lett a legfontosabb téma. Ezt csak a 2008-os pénzügyi válság változtatta meg, amely a gazdasági biztonságot tette központi kérdéssé.

Napjainkban a terrorizmus „nemzetközi piacán" az Iszlám Állam vette át a főszerepet, amely abban különbözik az al-Kaidától, hogy jelentős területekre terjesztette ki befolyását. De bármi is uralja a biztonságpolitikai közbeszédet, 9/11 továbbra is a huszonegyedik századi terrorizmus szimbóluma.