Égi kavalkád

Ha a nemzetközi és a hazai médiában radikálisan csökkent is az „Iszlám Állam", az Al-Nuszra front és más iszlamista terrorszervezetek elleni légicsapásokról szóló hírek száma, a légi hadjárat változatlan hevességgel zajlik. Igaz, Szíriában a helyzet szinte már nem is lehetne kuszább, hiszen a „Nyugat" és Oroszország néha ugyanazon frontszakasz két oldalát bombázza – ki-ki támogatva a maga szövetségeseit.

A terroristák elleni nyugati, elsősorban amerikai részvétellel zajló légitámadások 2014. augusztus 8. óta, azaz több mint két esztendeje folynak. A kezdetekben még a végzetesen meggyengült iraki hadsereg megmentése, a közvetlen vészhelyzet elhárítása volt a cél, megállítva a mindinkább teret nyerő „Iszlám Állam" harcosait, járműveit. A hadművelet azóta is folyamatos Irak felett: 24 hónap alatt több mint 9400 légicsapást hajtottak végre az országban, s ennek is köszönhetően a terrorcsoport a becslések szerint elveszítette az ellenőrzése alatt tartott iraki területek 40 százalékát.

A munka dandárja

A terrorszervezetek elleni támadások többsége az amerikai fegyveres erők részvételével zajlik. A haditengerészet a „szokásos módon" elsősorban az F/A–18E/F Super Horneteket használja a szárazföldi célpontok támadására, illetve a támadókötelékek vadászoltalmazására. Utóbbira szükség is van, hiszen nem túl baráti a viszony Oroszországgal, amely a legfontosabb támogatója a Bassár el-Aszad szír elnök nevével fémjelzett rezsimnek. A támogatás egyik formája az orosz légierő jelenléte, amely többek között légiharc-rakétákkal felfegyverzett Szu–30SzM vadászbombázó repülőgépeket is küldött Szíriába. Az amerikai kötelékeket EA–18G Growlerek is támogatják, míg az E–2D Hawkeye 2000 radarfelderítő és légtérellenőrző repülőgépek a légi helyzetkép „tisztánlátását" segítik.

A tengerészgyalogság is kiveszi a részét a támadások végrehajtásából. Az AV–8B+ Harrier II vadászbombázó repülőgépek irányított bombáikkal és rakétáikkal éjjel-nappal képesek pontos csapásmérésre Szíriában.

A leglátványosabb hozzájárulás azonban kétségkívül az amerikai légierőé. Egyszerre van jelen a „matuzsálem" és a csúcstechnika: a katari Al Udeid légitámaszpontról felszálló B–52H Stratofortressek és a legmodernebb F–22 Raptor vadászbombázó repülőgépek. Ez utóbbiak, kifinomult szintetikus apertúrájú radarrendszerüknek és a titkosított kommunikációs eszközöknek köszönhetően, felderíthetik a célterületet, majd a megszerzett információt átadhatják a légierő más támadógépeinek is. A nagy hatótávolságú B–52H-k fő feladata pedig részben a közeli légi támogatás (ehhez a Lockheed Martin Sniper célmegjelölő konténerét és irányított bombafegyverzetet használhatnak), részben a már felderített, az „Iszlám Államhoz" köthető infrastruktúra, nehézfegyverzet, járművek megsemmisítése.

Igazi koalíció

Van olyan repülőgép-típus, amely épp az „Iszlám Állam", elleni harcban debütált. A brit királyi légierő új RC–135W Rivet Joint elektronikai felderítő és hírszerző repülőgépeit Líbia felett használták először éles bevetésen a brit hajózók és specialisták, feltérképezendő a terrorszervezet Sirte (Szurt) városa körül beásott erőinek kommunikációs rendszerét. A nemrég átadott gépek elsődleges feladata a kijelölt terület hírközlési lehetőségeinek, csatornáinak, rádióadásainak felderítése, meghatározása. Ha ez megtörtént, akkor már célzott zavarással lehet ezeket a rendszereket semlegesíteni.

A brit királyi légierő rutinos szereplő az „Iszlám Állam" elleni műveletekben, hiszen még 2014. szeptember 26-án repülték első bevetéseiket a Shader-hadművelet során. Alig telt el egy hónap, s Irak légtere után Líbia felett is megjelentek a földi célpontokat támadni képes, Ciprusról indított Typhoon FGR4-esek, az eggyel korábbi generációt jelentő, de a folyamatos továbbfejlesztéseknek köszönhetően ma is veszélyes Tornado GR4-esek, illetve az amerikai gyártmányú MQ–9 Reaper drónok, amelyek Kuvaitból szállnak fel. A brit gépeket hazai támogatás segíti: üzemanyagot a Voyager KC3 légi utántöltő repülőgépekről kapnak, a Sentry AEW1 légtérellenőrző radarrepülőgépek pedig a környék légterét tartják szemmel.

Ennél visszafogottabb más európai országok hozzáállása: csapásmérésről szó sem lehet, felderítésről, megfigyelésről igen. A „tiszta kezűek" sorát erősíti Olaszország is, amely korábban Tornado IDS, jelenleg pedig AMX ACOL repülőgépekkel támogatja a terroristák elleni harcot, szigorúan fegyvertelen, felderítő feladatok végrehajtásával.

Németország politikai vezetése többhónapos huzavona után engedélyezte, hogy szintén fegyvertelen Tornado ECR felderítőgépekkel repülhessenek a német pilóták és specialisták Szíria fölött. A hatgépes felderítő kötelék és az őket üzemanyaggal is ellátó Airbus A310 MRTT légi utántöltő repülőgép a törökországi Incirlik légitámaszponton települt. A fegyverzet nélküliséget vélhetően azok az orosz pilóták is „díjazták", akik Szu–30SzM vadászgépeikkel több esetben is követték a német Tornado ECR-eket feladatuk végrehajtása közben. Bár természetesen nem került sor légi harcra vagy fegyverhasználatra, s a német légierő szerint az orosz gépek és pilótáik minden esetben megfelelő távolságot is tartottak, a lépés mégis igen barátságtalannak, ha nem is példa nélkülinek számít.

Elvtársi segítség

Az orosz kormány tehát nem engedi bukni Bassár el-Aszad elnököt és rezsimjét. Ennek megfelelően 2015 szeptemberében, amikor a szír kormányerők helyzete megrendült, fegyveres beavatkozással sietett szövetségese segítségére. A látványos orosz katonai offenzíva fő terhe itt is a légierőre hárult. A szíriai Latakia repülőterére hamarosan komoly orosz expedíciós légiflotta repült át: a Szu–24M és a modernebb, Szu–34 típusú kétüléses támadó repülőgépek mellé Szu–30 vadászgépek, Szu–25, alacsonyan történő támadásra specializált repülőgépek, Mi–28N, Ka–52 és Mi–35M harci helikopterek, valamint Mi–8AMTS, felfegyverzett szállítóhelikopterek érkeztek. A repülőteret azóta nagy és kis hatótávolságú légvédelmi rakétákkal és gépágyúkkal védik, és megfelelő szárazföldi erők, harcjárművek is vigyáznak a drága orosz technikára. A 2011 óta zajló polgárháborúban kivérzett szíriai légierő – szír és orosz sajtóértesülések szerint – nemrég kapott 10 modernizált, az irányított fegyverek széles körét bevetni képes Szu–24M2 támadó repülőgépet. Érdemes megjegyezni, hogy bár Oroszország is a legmodernebb repülőgépeit küldte a szír frontra, de a légitámadások túlnyomó többségét hagyományos, nem irányított repesz-romboló és kazettás bombákkal, nem irányított rakétablokkokkal hajtották és hajtják végre. Szíria felett még olyan érdekes típusokkal is lehetett találkozni, mint az orosz haditengerészet Tu–142M vagy MZ felderítő és tengeralattjáró-vadász repülőgépe, vagy a legújabb, nemrég hadrendbe állított Tu–214R sugárhajtású felderítőgép.

Irány Líbia!

Az amerikai tengerészgyalogság új frontot nyitott Líbiában az ,,Iszlám Állam" ellen, augusztus elsején. A helyi kormány kérésére az észak-líbiai Sirte városa körül „vették kezelésbe" a terrorszervezethez köthető fegyveres csoportok állásait; a város egyben az ,,Iszlám Állam" legfontosabb helyi központjának is számít. A USS WASP (LHD-1) partraszállást segítő hajó fedélzetéről felszállt AH–1W Super Cobra harci helikopterek elsősorban irányított AGM–114 Hellfire II irányított rakétákkal támadták célpontjaikat. Érdekes, hogy a hajón szintén megtalálható AV–8B+ Harrier II, helyből fel- és leszállni képes vadászbombázó repülőgépek csak később kapcsolódtak be a légicsapások végrehajtásába. Ugyanakkor a kezdettől fogva alkalmazták a légierő MQ–9 Reaper felfegyverzett, távolról irányított felderítő- repülőgépeit: ezekkel szintén precíziós csapásmérés végezhető, városi környezetben is, a kézi légvédelmi fegyverek hatósugarán kívülről.

A célpontok felderítése is főleg a levegőből történik: a haditengerészet EP–3E Aries II felderítő-repülőgépei és a légierő pilóta nélküli felderítőgépei dolgoznak folyamatosan a környéken, biztosítva a lehető legmegbízhatóbb célpontadatokat. Más források szerint a tengerészgyalogság műveletet támogató, szintén a USS WASP fedélzetéről induló MV–22B Osprey billenő rotoros szállítógépein amerikai előretolt repülésirányítók és a védelmüket szolgáló egységek is érkeztek Sirte környékére.

Fotó: internet

Forrás: Magyar Honvéd 2016. szeptember