Elemző folyamat a gyakorlati megoldásokhoz

„A mediterrán térség: múlt, jelen, jövő" című konferenciát a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely szervezte. Az előadók az ország számos egyeteméről (köztük a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről), a Belügyminisztériumból, a Magyar Tudományos Akadémiáról, a Honvéd Vezérkartól és természetesen a Magyar Honvédség különböző alakulataitól érkeztek.

Már a felszólalók magas száma is jelezte, hogy a témának nem akadt olyan szegmense, amely ne került volna napirendre. A szíriai és líbiai konfliktusoktól kezdve a balkáni etnopolitikán át a Magyar Honvédség délszláv szerepvállalásáig minden témában tartottak előadásokat. Terítékre került többek között a KFOR-misszió, Oroszország szerepe a szíriai konfliktusban, a hazai katonai térképészek missziós szerepvállalása, a görög−macedón kérdés, aktuális problémaként Olaszország és az afrikai migránsok, de olyan elemzések is elhangzottak, amelyek a nyugat-balkáni befektetési lehetőségekkel, a libanoni−szír−iraki−iráni együttműködéssel, az arab tavasz geopolitikai következményeivel vagy éppen a ciprusi békeépítési törekvések eredményeivel foglalkoztak.

A konferencia programjának összetettsége miatt a szervezők tematikus elvek alapján két szekcióra bontották a szimpóziumot, így egy témakörön belül az érdeklődők több összetevőről is információkhoz juthattak.

Dr. Besenyő János ezredes, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely vezetője a honvedelem.hu kérdésére elmondta: a meghívottak nagy része hazai és nemzetközi szinten is elismert kutató, specialista. „A konferenciával kapcsolatban állami igény is megfogalmazódott a tudományos kutatóműhely felé, hiszen rengeteg aktuális problémát érint. Ilyen a balkáni migráció egyre növekvő mértéke, amelyre reflektálva a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal külön kérte, hogy részt vehessen egy előadással a szimpóziumon" – tette hozzá Besenyő ezredes.

Dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes a konferencia elnökeként megnyitóbeszédében elmondta, hogy a hadtudományok képviselői mellett a téma szakterületeinek kiváló képviselőit hívták meg a konferenciára, akik a katonai szempontokat kiegészítve vizsgálják a problémakört. Hangsúlyozta: a mediterrán térségben zajló események biztonságpolitikai szempontból szorosan és kikerülhetetlenül kötődnek hazánkhoz.

A konferencia nyitóelőadását Topor István ezredes, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Műveletirányító Főnökség főnöke tartotta. Prezentációjában a Magyar Honvédség békeműveleti terveit és szerepvállalását ismertette a kérdéses térségben, különös tekintettel a balkáni missziókra. Kiemelte: vannak olyan műveletek, amelyek nem igényelnek nagy létszámú katonát, de a misszió szempontjából kiemelt jelentőségűek. Példaként említette a HUMINT- és a CIMIC-csoportokat, amelyek feladatait a Magyar Honvédség katonái magas színvonalon látják el. „Jelenleg a missziós katonák mintegy 60 százaléka a mediterrán területen teljesít szolgálatot" – hangsúlyozta az ezredes.

A konferencián előadást tartott többek között Galli László, Líbia egykori követe, Szpisják József dandártábornok, az EUFOR-misszió volt törzsfőnöke, dr. Isaszegi János nyugállományú vezérőrnagy, háborús műveleti szakértő, a Zrínyi Kiadó megbízott vezetője Oláh Péter, az ELTE oktatója, dr. Kállai Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Selmeczi Attila alezredes az MH Összhaderőnemi Parancsnokságról, valamint dr. Pólyi Csaba nagykövet, aki a spanyol migránspolitika változásait mutatta be.

Dr. Orosz Zoltán altábornagy a honvedelem.hu-nak a konferencia utóéletével kapcsolatban elmondta: az elhangzott előadásokat, észrevételeket, érdemi párbeszédeket a Honvéd Vezérkar fel fogja dolgozni, elemzi és levonja belőlük a megfelelő következtetéseket.

„A téma nem is lehetne aktuálisabb, elég, ha csak a napi hírekre rápillantunk. A Magyar Honvédségnek foglalkoznia kell a térséggel és annak biztonságpolitikai környezetével, elemezni és következtetéseket levonni, hogy a katonai vezetés megfelelő időben megfelelő javaslattal tudjon élni az ország politikai vezetése felé. Ebbe az elemzési munkafolyamatba illeszkedik be a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely konferenciája is, hiszen az itt elhangzottak nagyban segítik a katonai vezetés munkáját" − hangsúlyozta Orosz altábornagy.

A konferencia szerkesztett anyagából a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely kiadványt jelentet meg a közeljövőben, amely bárki, tehát külsős kutatók és elemzők számára is elérhetővé válik.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária