Fokozódik a válság Ukrajnában
Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2015. június 11. 7:26Tovább fokozódik a válság Ukrajna kapcsán elsősorban diplomáciai és a gazdasági szinten. Minden résztvevő „rátett egy lapáttal” és a megállapodás lehetősége megint nagyon kétségessé vált – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a honvedelem.hu-nak.
A nemzetközi helyzetről annyit még érdemes megjegyezni, hogy például a balti államok, Lengyelország, Románia és Nagy-Britannia abban érdekeltek, hogy elhúzódó válság legyen Ukrajna és Oroszország között, viszont az Egyesül Államok vezetése ebben a kérdésben megosztott. Németország, Franciaország, Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország pedig az úgynevezett második minszki megállapodás betartása mellett foglal állást, deklarálva, hogy ennek a helyzetnek nincs katonai, csak politikai megoldása. A megállapodás érdekessége, hogy a Krím hovatartozása már nem szerepel benne, ami annak a jele, hogy erről nem csak Ukrajna, de az ország európai támogatóinak nagy része is lemondott és elfogadta a terület Oroszországhoz való csatolását. Abban viszont nincs kétség, hogy Luganszkra és Donyeckre az ukránok döntő többsége igényt tart, és ma már a szeparatisták is elfogadják, hogy a minszki megállapodás részeként e területetek nagy belső autonómiával, de a jövőben is Ukrajna részét képezik.
A szakértő hangsúlyozta, hogy jelenleg három szuperhatalom létezik a világon: az első az Egyesült Államok, a második Kína és a harmadik pedig Oroszország. Nagy különbség közöttük, hogy egyedül Amerikának van szövetségi rendszere, és mindent meg is tesz, hogy megakadályozza a másik kettőt a saját rendszerének kiépítésében. Oroszország ezen a porondon nagyon nehéz helyzetbe került, ezért Putyin elnök szimbolikus kijelentésekkel és gesztusokkal próbálja könnyíteni a diplomáciai állapotot. Ebbe a logikába beleillik például az a nemrégiben tett kijelentése, hogy Oroszország nem akar háborút egyetlen országgal sem, illetve a pápával való találkozója is.
Nógrádi György szerint ez a kijelentés semmire nem kötelezi Putyint, de azt nyilvánvalóvá teszi, hogy az elnök szeretné bizonyos politikai és gazdasági körök szimpátiáját megnyerni, illetve azt is, hogy Oroszország mindent megtesz az elszigetelődés ellen. Ezek a gesztusok ugyanakkor nem a helyzet gyors lezárását célozzák, hanem annak a jelei, hogy Oroszország is egy elhúzódó válságra számít, sőt részint abban érdekelt.