Megint fegyverektől lehet hangos Kelet-Ukrajna

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a saját honlapján tette közzé múlt szerdán, hogy a Krím-félszigeten terrortámadásokat akadályozott meg, amelyeket az ukrán védelmi tárca felderítő főosztálya készített elő. Az MTI által idézett közlemény szerint vasárnapra virradóra a krími Armjanszk város közelében diverzáns csoportot észleltek. A terroristák elfogásakor kitört tűzharcban az FSZB egy munkatársa életét vesztette. A helyszínen 20 házi készítésű robbanószerkezetet foglaltak le, amelyek robbanóereje több mint 40 kilogramm trotilénak felelt meg, továbbá lőszereket, különleges gyújtószerkezeteket, gyári taposó- és mágneses aknákat, valamint az ukrán fegyveres erők különleges egységeinél rendszeresített speciális fegyvereket. A szervezet arról is írt, hogy hétfőre virradóra két újabb ukrán katonai „diverzáns-terrorista" egység áttörését akadályozta meg, más szakszolgálatokkal összefogva. A kísérletet egy „szomszédos állam" területéről vezetett heves tűzzel és ukrán páncélosokkal fedezték. A tűzharcban egy orosz katona életét vesztette.

A Vedomosztyi című üzleti napilapban néhány nappal később nyilatkozó szakértő szerint Kijevnek áll érdekében, hogy a Moszkva által bejelentett, leleplezett krími diverzáns akciókkal és hasonló lépésekkel fenntartsa az Oroszország és Ukrajna közötti feszültséget. Alekszandr Gusin, a Nemzetközi Ügyek Oroszországi Tanácsának szakértője szerint Ukrajna célzott akciók végrehajtásával próbálja meg elérni, hogy fenntartsa a feszültséget, késleltesse a békefolyamatot, és hogy a figyelmet a Donyec-medencéről a Krímre terelje, anélkül, hogy átlépne egy bizonyos határt.

Rácz András, a lapunk által megszólaltatott Oroszország-szakértő szerint egyáltalán nem világos, hogy Ukrajnának miért állt volna érdekében a fenti módon támadást végrehajtania, ezzel pedig ürügyet adva a katonailag nagyságrendekkel erősebb Oroszországnak egy esetleges támadásra. Ráadásul az orosz vádakat alátámasztani hivatott bizonyítékok is megkérdőjelezhetőek: az FSZB által bemutatott egyik videóbejátszásban feltűnik a telihold, ami – a támadás megjelölt időpontjához képest – éppen két héttel korábban volt látható. Továbbá az akcióval összefüggésben letartóztatottak között van olyan ukrán, aki már több hete fogságban van.
Szintén az oroszok verzióját gyengíti, hogy már a támadás előtt jelentős csapatösszevonást hajtottak végre az ukrán határ közelében, a Krímben és a nyugati katonai körzet déli részében, vagyis az orosz-ukrán-belorusz hármashatár közelében fekvő Klinciben és az ukrán határ melletti Valujkiben is. „Egyértelmű, hogy Oroszország tudatosan felkészült e csapatok telepítésére már azelőtt, hogy erre az állítólagos provokációra sor került volna" – mutatott rá a szakértő.

A krími csapatösszevonásokat elvileg magyarázhatná – az orosz érvelésének megfelelően – a Kavkaz-2016 elnevezésű hadgyakorlatra történő felkészülés, hiszen a félsziget a 2014-es orosz annexiót követően a déli katonai körzethez lett sorolva. Ez a érvelés azonban kevésbé indokolja a nyugati katonai körzetbe irányított jelentős mennyiségű haditechnikai eszköz és katona jelenlétét, hiszen a Kavkaz-gyakorlatok általában csak a déli körzet erőit érintik.
Bár nehéz meghatározni, hogy Oroszország milyen konkrét lépésekre készül, de az ismert, Ukrajna kapcsán három fő stratégiai cél vezérli: az első, hogy kapjon garanciát, Kijev soha nem lesz a NATO tagja, a második, a nemzetközi közösség ismerje el a Krím annexióját, a harmadik pedig, hogy a számára kedvezően záruljon a kelet-ukrajnai konfliktus, vagyis valamilyen tartós, intézményesült befolyást szerezzen az ukrán belügyekbe. Az utóbbinak egyik módja Ukrajna föderális átalakulása volna, amelyen keresztül a szakadár keleti területek vétójogot kapnának az Ukrajna egészét érintő bel- és külpolitikai döntésekben is.

Moszkva számára mára világossá vált, hogy csak diplomáciai és politikai eszközökkel a felsorolt célokat nem tudja elérni, hiszen például Ukrajna nem omlott össze a Krím elvesztése, a kelet-ukrajnai háborúban elszenvedett vereségei és gazdaságának körülbelül 20 százalékos zsugorodása miatt, nem hajlandó a Moszkva által kívánt autonómiát megadni a keleti területeknek, és a Nyugat sem szűnt meg támogatni Kijevet.
Oroszország így most elérkezettnek láthatja az időt, hogy mivel a hagyományos diplomáciai, gazdasági és politikai eszközök nem bizonyultak elegendőnek, így katonai nyomásgyakorlással kényszerítse ki, hogy az általa kedvezőnek tartott forgatókönyv valósuljon meg. Ez adott esetben a kelet-ukrajnai harcok kiújítását is jelentheti.

A szakértő megjegyezte azt is, hogy a harcok kiújulására lényegében ideális az időpont orosz szempontból, ha figyelembe vesszük, hogy a világ az olimpiára figyel, az Egyesült Államok az elnökválasztással van elfoglalva, Európát lekötik a saját válságai (a menekültáradat és a Brexit) és szeptemberben Oroszországban is voksolnak az emberek.

Rácz András hangsúlyozta, hogy bár természetesen a Kreml terveibe kívülről nem lehet belelátni, és alapvetően Oroszország is előnyben részesíti az erőszakmentes, tehát kevésbé kockázatos és költséges megoldásokat, az mostanra egyértelmű, hogy a Moszkva által mérlegelt opciók között a katonai is jelen van.