Megtorpant az Iszlám Állam menetelése
Szöveg: Kovács Dániel | 2014. augusztus 19. 21:19Közelednek egymáshoz a nagyhatalmak érdekei az Iszlám Állam (IS) elleni fellépésben, a kurdok szemlátomást sikerrel veszik fel vele a harcot, úgy tűnik, megtorpant a radikális iszlám állam menetelése. Az észak-iraki harcokról Tálas Péter biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.
Az amerikai légicsapások mellett vasárnap már a szíriai légierő is támadta az Iszlám Állam állásait és a szélsőséges dzsihádista szervezet kezén lévő városokat Szíria északi részén. „A két állam egyidejű támadása nem egy jövőbeli katonai szövetség előjele" − szögezte le a szakértő, aki azt is hozzátette, hivatalos együttműködésre nem lehet számítani Szíria és az Egyesült Államok között. A szír támadás azonban kellemetlenül érintheti az IS katonáit, hiszen Bassár el-Aszad szíriai elnök légiereje eddig inkább a többi lázadócsoport ellen indított támadásokat. Másfelől a nyugati hatalmak politikájában is megfigyelhető, hogy csendben és lassan eltávolodnak az eddig támogatott szír ellenzéktől. Tálas Péter rámutatott: ez részben annak az eredménye, hogy az USA, az Európai Unió és a szír kormány számára egyaránt kellemetlen az Szíriából induló Iszlám Állam előretörése.
Sokan tartanak attól, hogy a radikális iszlamisták majd megpróbálják a háborút „átvinni" Európába is. A szakértő úgy látja, ennek egyelőre kicsi az esélye, legalábbis addig, amíg a dzsihádistákat lekötik az észak-iraki és a szíriai konfliktusok. Ezek ugyanis polgárháborúk, a bennük folytatott fegyveres harcnak nagyobb a presztízsértéke a szélsőséges fegyveresek és támogatóik számára, mint a terrorcselekmények végrehajtásának, így inkább ezt a harcot választják. Úgy tűnik azonban, ez sem tart majd örökké, az IS előretörése legalábbis megtorpanni látszik.
A szélsőségesek eddigi sikereiket jórészt annak köszönhették, hogy olyan területeken harcoltak, ahol maguk mögött tudhatták a többségi szunnita lakosság támogatását. Mostanra azonban minden irányban elérték ennek a területnek a határát, s vegyes területen erőltetik tovább a fegyveres harcot. Ez a politika vezetett el első vereségükhöz, mikor az amerikai légierő támogatásával a kurd erők vasárnap visszafoglalták az Iszlám Állam fegyveresei által két héttel korábban megszerzett moszuli gátat, amely a legnagyobb az országban, s amely lehetővé teszi, hogy a térség legnagyobb részét ellássák vízzel és árammal. Ninive tartomány nagy kiterjedésű területeinek az öntözése is ettől a létesítménytől függ.
A stratégiai fontosságú létesítmény elvesztését könnyen újabb kudarcok követhetik, ha az USA folytatja a légicsapásokat, összehangolva azokat a kurdok szárazföldi csapásaival, miközben Szíriában a hátországukat fenyegetik a kormányerők. „Perspektivikusan tehát most először nem állnak túl jól a radikális iszlamisták, akiknek az esélyét az növelhetné, ha lemondanának a további terjeszkedésről, s a megszerzett területeken próbálkoznának meg az államszervezéssel, illetve hatalmuk konszolidálásával" − értékelte a helyzetet Tálas Péter, aki azt is elmondta: ma már az is kérdéses, hogy Irak vegyes lakosságú (szunnita−kurd) területeinek megszerzésére futja-e még az Iszlám Állam hadseregének erejéből. A jelenlegi helyzetben valószínűleg elindul a vegyes lakosságú területek átrendeződése, ami a vallási-felekezeti társadalmi csoportok elkülönülését eredményezi majd az eddig vegyes lakosságú területeken.