Migráció: konfliktus vagy kooperáció?

Dr. Orosz Zoltán altábornagy nyitotta meg szerda reggel a fővárosban a Migráció: konfliktus vagy kooperáció? című nagyszabású szimpóziumot. A konferencia elsődleges célja, hogy átfogó képet adjon korunk migrációs válságának gyökeréről, a jelenlegi helyzetről, valamint a várható tendenciákról. Mint a Honvéd Vezérkar főnökhelyettes elmondta, olyan kihívásról beszélünk, amelynek jelentőségét mára mindenki felismerte, és a konferencia során akár olyan javaslatok is születhetnek, amelyek a Magyar Honvédség számára gyakorlatban is hasznosíthatók.

Orosz Zoltán rámutatott: ősidők óta létező jelenségről beszélünk, és az
újonnan érkezők szociális integrációjához szükséges alapokat mindig meg
kellett teremteni. A jelenlegi hullám új kihívások elé állította az Európai Uniót, a közösség olyan kérdésekkel szembesült, amelyekre egyelőre nincs egyértelmű válasz. Egyelőre nem tudjuk, milyen feladatokat ró a migráció a befogadó társadalmi-politikai közösségekre és az uniós intézményrendszerre, nem kerülhető meg a sajátos felekezeti struktúrák kérdésköre, illetve az sem, hogy mennyiben módosítja a válság Európa vallási-társadalmi-etnikai arányait, szociális és kulturális rendjét.
Az altábornagy hangsúlyozta: a napjainkban zajló lakóhely- és társadalomváltásra kényszerülők motivációi nem szűkíthetők egyetlen tényezőre, a vallási, etnikai, politikai és gazdasági okok mellett más, a befogadó társadalmak számára elfogadhatatlan indítékok is megjelentek. Utóbbiak okozzák az Európai Uniónak – így Magyarországnak is – a legnagyobb biztonsági kihívást és kockázatot, miközben a kontinens nemcsak társadalmi és gazdasági, hanem kulturális értelemben sem képes kezelni a jelenlegi helyzetet. A magyar kormány, a rendvédelmi szervek és a honvédség ugyanakkor gyorsan és jól cselekedett, jelezve, hogy az európai államok igenis rendelkeznek megfelelő eszközökkel – emelte ki Orosz Zoltán.

A probléma ugyanakkor ettől függetlenül is az Európai Unió eddigi legsúlyosabb válságához vezetett, tele szociális és morális dilemmákkal, miközben nincs egységes uniós szabályozás a válság rendezésére. A befogadók képességei és migránsok elvárásai közti eltérések feszültségeket generálhatnak, miközben alapvető fontosságú lenne az illegális migráció kezelése is, így Brüsszel és a „kapuországok" felelősségvállalása különös jelentőséggel bír. A szolidaritás kérdése, a multikulturális társadalom eróziója, az Iszlám Állam agressziója és a befogadó környezet egyre növekvő ellenségessége egyaránt konfliktusokhoz vezethet. Magyarországnak tranzitországként továbbra is komplex módon, szélsőségektől mentesen kell tevékenykednie, ami természetesen a honvédségre is áll – emelte ki az altábornagy.

Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott: a konferencián három párhuzamos panelben elemzik a szakértők a legszerteágazóbb témákat a migráció és a terrorizmus kapcsolatától kezdve az integráció esélyein és a humanitárius segítségnyújtás lehetőségein át egészen a klímamigrációig. Ez elsőre kissé kaotikusnak tűnhet, de nem a szimpózium kaotikus, hanem maga a helyzet, amely mára az Európai Unió legnagyobb válságává fejlődött. Ebben a helyzetben bizonyosan nem segíti a problémák rendezését a hipokrita, álszent magatartás, a fals remények keltése, az egymásra mutogatás vagy a politikai korrektségben fuldokló véleménydiktatúra és a fenyegetőzés – mutatott rá a főigazgató, aki sokkal inkább a tiszta beszédben, a helyzettel való őszinte szembenézésben, a kihívások, lehetőségek felismerésében látja a kiutat. „Egy orvos sem akkor jó orvos, ha nem akarja megbántani a beteget azzal, hogy közli vele, ha beteg, és a tudós-elemző sem akkor lesz nagyobb szakértő, ha még a szárnyas kapunál is politikailag korrektebb elnevezést talál a kerítésre" – érzékeltette egy példával Schőberl Márton, aki éppen ezért bátor vitára, a vélemények összeütköztetésére, a megfelelő kérdések feltételére biztatta a résztvevőket.

Mint mondta, Európának valamit mindenképpen kezdenie kell a mostani állapotokkal, miközben felelősségünk semmiképpen sem kizárólagos a helyzet kialakulásában. Az Unió ugyanakkor eleve későn reagált, és máig sem jött létre egységes stratégia vagy cselekvési program. A V4-ek ugyanakkor a válság kezdete óta egységes és világos álláspontra helyezkedtek: vissza kell szerezni a kontrollt a határok és a folyamat felett. Ezekben a célokban – a folyamatos támadások ellenére – most már gyakorlatilag mindenki egyet is ért.

Az egész napos konferencia három szekcióján hazai és külföldi szakértők egyaránt sokrétűen és részletesen elemzik a jelenlegi helyzetet. Az előadók egyaránt foglalkoznak például a migrációs nyomás kezelésének rendőrségi tapasztalataival, a kérdés történelmi vetületeivel, a klímaváltozás migrációs vonatkozásaival, a migrációval összefüggő biztonsági kockázatokkal, integrációs feladatokkal és esélyekkel, illetve az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájának szerepével a válság kezelésében.

Fotó: Tóth László