Nem várható háború Ukrajna és Oroszország között

Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2014. március 3. 17:03

Nem valószínű, hogy valódi háború tör ki Ukrajnában. Oroszország ugyan megnyerheti a Krím félszigetet, de elvesztheti az Ukrajna felett gyakorolt befolyását, így az ország az Európai Unió perifériájává válhat – mondták a Magyar Külügyi Intézet szakértői március 3-án, hétfőn a fővárosban tartott előadáson.

Az „Egy válság anatómiája: Ukrajna" című rendezvényen Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa azt mondta: nagyobb háború nem várható, mert nem volt országos mozgósítás, így pedig az orosz erők nem alkalmasak arra, hogy lerohanják Ukrajnát. Látszólag mind az ukrán, mind az orosz fél ügyel az emberéletekre, mert egy esetleges haláleset kiszámíthatatlanná tenné az eseményeket. Az elemző úgy vélte, hogy az oroszok előrenyomulása nem tarthat örökké, hiszen eljöhet az a pont, amikor az ukrán erőknek cselekedniük kell. Hozzátette: úgy tűnik, a Krím félsziget határán az oroszok elkezdték beásni magukat, ebből is arra lehet következtetni, hogy ott megáll az előrenyomulás.

A kutató rámutatott, hogy azért sem valószínű a háború, mert az orosz társadalom és gazdasági elit nem áll készen arra, ráadásul egy ilyen lépés gazdaságilag is nagyon megviselné az országot, nem beszélve a diplomáciai nyomásról, a hitel- és a presztízsveszteségről.

Felségjelzés nélküli katona őrzi Szimferopol repterét (AP)

Oroszország céljait mérlegelve azt mondta, hogy valószínűleg ezek között nincs ott a Krím bekebelezése, hiszen korábban a jóval kisebb és jelentéktelenebb Abháziát és Dél-Oszétiát sem annektálta. A Krím státusa megváltozhat talán, de Ukrajna része marad – tette hozzá.

Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa előadásában úgy vélte, hogy a Krímet megszerezheti Oroszország, de azt, hogy megszerezze Ukrajnát, „már most elbukta". Az elemző szerint egyébként egyértelműen az előző ukrán hatalom hibája, hogy idáig fajultak az események. Szerinte az ukrán hatalom öt hibát követett el, amelyek végül a bukásához vezettek. A kijevi tüntetések kezdetben – tavaly november végén – még békések voltak, de ezeket erőszakosan feloszlatták. Ez volt az első hiba, amely jelentősen radikalizálta a Viktor Janukovics ellen fellépőket.

Ezt követte az antidemokratikus törvények meghozatala a parlamentben, amelyek értelmében a demonstrálókat börtönbe lehetett volna zárni. Az első, halálos áldozatokkal járó összecsapások, az emberek elhurcolása idén január végén történtek, ezekre válaszul a hatalom „antiterrorista" rendelkezéseket hozott, amelyek eredménye egy szörnyű tömeggyilkosság volt.

Janukovicsnak február végén már nem volt maradása az országban és elmenekült. „Ez egy nagyon gyáva és sunyi menekülés volt" – hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, hogy a konfliktusban körülbelül 1000-en sérültek meg, közel 100-an meghaltak, amiből csupán 10 volt a rendvédelmi erők vesztesége, legkevesebb 50 ember eltűnt és 30-nál több embert hurcoltak el a hatalom parancsára.
A szemben álló felek úgy jellemezhetők, hogy Viktor Janukovics és a Régiók Pártja, valamint az oligarchák és a bérelt provokátorok (tituskik) ellen léptek fel az ellenzéki pártok, illetve a „majdan"-os tüntetők. A demonstrálók egyébként alkalmi, radikális állandó tüntetőkből, továbbá félkatonai csoportokból álltak.

Orosz páncélozott szállítójárművek a Krím félszigeten (AP)

Több felmérést is készítettek a Kijev központi terét elfoglalók között, ezekből kiderült például, hogy az átlagéletkoruk 37 év volt, 88 százalékuk férfi, és többségük vidékről (88 százalék), Nyugat-Ukrajnából érkezett (55 százalék).
A hatalom ellen fellépők több mint fele ukrán volt, de sok volt az orosz és a kétnyelvű is. Egy másik adat szerint az emberek 92 százaléka párton kívüli volt, vagyis nem az ellenzéki pártok mozgatták az eseményeket, hanem elsősorban a hatalom erőszakossága.

Póti László hangsúlyozta: ami Ukrajnában történt, az nem forradalom, polgárháború, államcsíny, etnikai konfrontáció, vagy kívülről manipulált eseménysor volt, hanem egyértelműen lázadás, elitellenes fellépés és szakítási kísérlet a szovjet múlttal.

A szakértő véleménye szerint az ukrajnai események végül az oligarchák malmára hajtották a vizet, hatalmukat jól érzékelteti, hogy Janukovics is akkor bukott el véglegesen, amikor a pénzemberek kihátráltak mögüle.

Az oroszok krími fellépésével kapcsolatban azt mondta, hogy a félszigetet Oroszország megnyerheti, de Ukrajnát egészen biztosan nem. Sőt, az események mai állása szerint Ukrajna a jövőben nem Oroszország, hanem az Európai Unió perifériájává válhat − fűzte hozzá.