Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Nemzetközi dzsihadista szervezeteket idéznek a Srí Lanka-i akciók

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám |  2019. május 2. 15:40

Alighanem nemzetközi dzsihadista szálak is meghúzódnak a Srí Lanka-i merényletsorozat mögött: az elkövetés módja mellett erre utal a terrorakciók „testidegen” jellege is a szigetországban.

A 2001. szeptember 11. utáni korszak legsúlyosabb merényletsorozatát hajtották végre április 21-én, Srí Lankán. Az öngyilkos merénylők által elkövetett nyolc robbantásban 253 ember vesztette életét, és további több százan sérültek meg. A célpontok között keresztény templomok, illetve elsősorban turisták által látogatott luxushoteleket egyaránt találunk a fővárosban, Colombóban, illetve Negombo és Batticaola városaiban. A colombói hatóságok korábban több figyelmeztetést is kaptak: ezek alapján azt gyanítják, hogy a terrortámadásokat radikális iszlamisták követték el, és köze lehetett hozzájuk a Nemzeti Tauhíd Dzsamaat nevű, eddig jobbára ismeretlen terrorszervezetnek is. A helyi kormány ugyanakkor más, külföldi csoportok érintettségét sem zárja ki. Az országban a merényleteket követően mindenesetre több radikális iszlám szerveződést is betiltottak.

Nemzetközi dzsihadistákat idéző módszerek

1599201850
„Efféle összetett és összehangolt terrortámadásokat elsősorban a nagy áldozatszámmal, nagy médiavisszhanggal és nagy félelemkeltő hatással járó, úgynevezett stratégiai merényletek végrehajtására törekvő terrorcsoportok szoktak elkövetni" – mondta el érdeklődésünkre Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója párhuzamként többek között a 2004-es madridi, a 2005-ös londoni vagy a 2008-as mumbai támadásokat említette, illetve az utóbbi néhány év európai merényleteit Párizsban, Brüsszelben és Barcelonában. „Az Iszlám Állam bejelentette, hogy ők felelnek a merényletsorozatért, de erre nem szolgáltattak konkrét bizonyítékot. Ugyanakkor kétségtelen: az elkövetés öngyilkos módja és szervezettsége az al-Kaida, illetve az Iszlám Állam elkövetési módszereire emlékeztet" – tette hozzá Tálas Péter. A szakértő emlékeztetett: a célpontok kiválasztása is az említett szervezeteket idézi, hiszen utóbbiak gyakran és előszeretettel támadnak vallási központokat és turistacélpontokat a félelemkeltés, illetve a vallási és etnikai ellentétek elmélyítése érdekében.

Srí Lankát 1983 és 2009 között a tamil-szingaléz polgárháború sújtotta, és a történtek felgöngyölítését mindenképpen bonyolítják a szigetország összetett belső viszonyai. „A szakértők egy része szerint az 1980-as évek közepétől pont a tamilok alkalmazták először tömegesen az öngyilkos merényleteket, bár nem nagyon támadtak vallási célpontokat. Ha pedig így tesznek, azok valószínűleg buddhista templomok lettek volna" – mutatott rá Tálas Péter. Emellett – bár az ország a világ terrorizmus szempontjából második legfenyegetettebb térségében, Dél-Ázsiában található – a tamilok 2009-es vereségét követő évtizedben radikálisan csökkent az ország terrorfenyegetettsége. Noha 2010 és 2017 között is kilencven merénylet történt az országban – szinte valamennyit földalatti tamil szervezetek követték el –, ezeknek összesen kilenc halálos áldozata volt. Léptéküket tekintve tehát semmiképpen sem említhetők együtt a mostani terrorakciókkal.

Nincs a szigeten éles muszlim-keresztény szembenállás

1599201850
Tálas Péter szerint a Nemzeti Tauhíd Dzsamaat eddigi tevékenysége szintén nem utalt arra, hogy képesek lennének ilyen méretű akciókat kivitelezni. „Ez egy új, viszonylag ismeretlen szervezet a radikális iszlamizmus piacán, amelynek tagjai eleddig elsősorban azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy buddhista templomokra támadtak, és ezek szobrait becstelenítették meg. A szervezet egészen a húsvéti támadásokig célkitűzéseiben és módszereiben is amatőr, nehezen komolyan vehető társaságnak tűnt" – említette a szakértő. Éppen ezért gyanítja a colombói kormány is, hogy a háttérben külföldi dzsihadista szálak húzódnak meg. „A külföldi kapcsolatot a Srí Lanka-i társadalom jellegzetességei is alátámasztani látszanak. A mintegy kétmilliós muszlim népesség eddig csekély affinitást mutatott a vallási szélsőséges mozgalmak és különösen azok harci tevékenysége iránt, bár tény, hogy az Iszlám Államnak Srí Lankáról származó harcosai is voltak" – tette hozzá Tálas Péter. „A helyi muszlimok társadalmi mozgalmai többnyire a polgári jog- és esélyegyenlőség előmozdítását célozzák, valamint a szegregáció különböző formái ellen igyekeznek békés eszközökkel fellépni. Szembeszökő továbbá, hogy a támadásokat a nyugati civilizáció és életmód szigetországi jelenlétét szimbolizáló objektumok, tehát luxusszállodák és keresztény templomok ellen követték el. Ilyesmi itt eddig nem volt jellemző."

Tálas Péter hangsúlyozta: a keresztény közösséget ért támadások kezdettől fogva egyértelművé tették az elkövetők világnézeti alapú motivációit. „A Srí Lanka-i templomok áldozatainak nem volt és nem is lehetett egységes etnikai identifikációja. A kereszténység a szigeten nemzetiségek felett álló, azokat összekötő intézmény. Bár a tamil és szingaléz nemzeti önazonosság-tudatban a vallásosságnak erős szerepe van, kereszténynek lenni Srí Lankán hangsúlyozottan nem etnicitást, hanem vallási meggyőződést takar. Viszonylagos védtelenségük, jó láthatóságuk és városias életmódjuk a terrorizmus szempontjából logikus áldozattá tette a keresztényeket" – mondta az NKE SVKI igazgatója.

Közel-keleti terrorszervezetek ideológiája köszön vissza a támadásokból

1599201850
Tálas Péter hozzátette. noha Srí Lanka 2009 után sem lett teljesen békés hely, vallási ellentétekből fakadó terrorcselekmények eddig nem történtek az országban, ráadásul a keresztény-muszlim ellentét a szigetországban marginálisnak tekinthető. „A nyugati, keresztény civilizáció és a muszlimok kibékíthetetlen ellentétét tételező dzsihadista ideológia inkább a közel-keleti és afgán-pakisztáni térség iszlám szélsőséges mozgalmaira jellemző, a Srí Lanka-i társadalomtól idegen. Ez is abba az irányba mutat, hogy az elkövetők külföldi ihletéssel követték el a támadásokat."

A szakértő szerint alighanem ezért jelent meg a Srí Lanka-i kormány kommunikációjában az a szál is, amely szerint a mostani akciók bosszúként érkeztek a márciusi, muszlimokat támadó christchurch-i terrotámadásra. „Egy ilyen bosszú lehetősége semmiképpen sem tekinthető kizártnak, Srí Lanka kapcsán ugyanakkor jelenleg nem áll rendelkezésre erre vonatkozó konkrét bizonyíték" – emelte ki Tálas Péter, aki szerint jelenleg ugyanakkor semmi sem utal arra, hogy a helyi keresztényeknek permanens fenyegetéssel kellene szembenézniük a helyi muszlimok részéről. Bár teljesen kizártnak természetesen nem tekinthetők további terrorakciók, ezek valószínűsége kicsi. „A kereszténységgel szembeni küzdelmet zászlajára tűző, ütőképes mozgalom fenntartásához szükséges támogatottságot a Srí Lanka-i társadalmi közegben aligha lehet megszervezni. Hasonlóan nem világos, hogy milyen nemzeti vagy szeparatista célokat tűzhet ki egy iszlám bázisú szervezet egy olyan országban, ahol a muszlimok elszórtan élnek, ráadásul néhány apró keleti tengerparti körzetet leszámítva mindenhol kisebbségben."

Címkékbiztonságpolitika
Ha érdekelnek a Magyar Honvédség hírei, iratkozz fel hírlevelünkre!
Az Afrikai Unió két hónapot ad a hadseregnek, hogy átadja a hatalmat
Menesztették a brit védelmi minisztert