Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Sokáig folyhat még a háború Jemenben

Szöveg: Nyulas Szabolcs |  2017. február 14. 11:30

Nem látszik a polgárháború vége Jemenben, és az al-Kaida is még sokáig jelen lehet az országban – mondta Wagner Péter a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a honvedelem.hu-nak adott interjújában.

Az arab-félszigeti országban 2014 szeptembere óta harcolnak a nemzetközileg elismert Abed Rabbó Manszúr Hádi elnököt szolgáló erők a húszi felkelőkkel és az oldalukon álló, az előző elnökhöz, Ali Abdalláh Száleh hű lázadókkal. A húszik és a volt elnök erői az ország egy részét, köztük Szánát, a fővárost is ellenőrzik. A konfliktust súlyosbítja, hogy 2015 márciusa óta légicsapásokat mérnek a lázadókra a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció tagjai, és az is, hogy az al-Kaida legveszélyesebbnek tartott, jemeni ága egyre erősebb az országban.

A konfliktus, vagy a konfliktusok sorozata az ENSZ adatai szerint a világ legnagyobb élelmiszerválságát okozhatják Jemenben, amelyből azonnali segítség híján még idén éhínség lehet. A világszervezet becslései szerint jelenleg a jemeni lakosság csaknem 80 százaléka van ráutalva az élelmiszersegélyekre, legalább kétmillió embernek pedig azonnali segítségre van szüksége a puszta túléléshez.

1596027630


Emberrablás, mint lobbi

Wagner Péter szavai szerint a konfliktus – különböző intenzitással – évtizedek óta folyik Jemenben, amit elsősorban az északi és a déli országrészek eltérő identitása táplált. A hidegháború végén a két országrész ugyan egyesült, de ez valójában az egyik győzelmét jelentette a másik felett, így a következő évtizedek semmit nem tompítottak a „két Jemen" közötti szembenálláson. A központi hatalom soha nem tudta az ország teljes területét ellenőrizni, ami a helyi törzsek, valamint a jemeni al-Kaida, vagyis az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) megjelenéséhez és megerősödéséhez vezetett.

A helyzetet jól érzékelteti, hogy több évtizede közismert ténynek számít, az emberrablások gyakoriak Jemenben, de ezt a helyiek nem a közbiztonság hiányának tekintik, hanem a törzsek tárgyalási alapjának, vagyis lobbitevékenységének. Így próbálják ugyanis rábírni a központi hatalmat, hogy szándékaikat figyelembe, vagy egyszerűen csak észre vegye. A törzsek, a húszi lázadók és a szétszakadt politikai vezetés mellett komoly problémát jelent a már emlegetett al-Kaida is, amely ellen az Egyesült Államok már évek óta drónokkal folytat hadjáratot. A szakértő szerint a terrorszervezet ma már annyira beépült és szerves részét képezi a helyi közösségnek, hogy szinte reménytelen lesz célzott akciókkal visszaszorítani a ténykedését. Emlékeztetett, hogy az országgal csak azt követően kezdett komolyabban foglalkozni a nemzetközi közösség, hogy még 2000-ben sikeres öngyilkos merényletet hajtott végre az amerikai USS Cole nevű hadihajó ellen (konkrétan egy robbanószerekkel megpakolt csónakot vezettek bele a rombolóba) Áden kikötőjében. A robbanásban 17 matróz meghalt és sokan megsérültek.

1596027630

Hogyan készíts bombát anyukád konyhájában?

A terrorszervezettel külön is foglalkozni kell, és nem csak azért, mert miatta került fel az ország a térképre, hanem azért is, mert mára – az amerikai erőfeszítések ellenére – olyan erőssé vált, hogy egész városokat foglal el. A szervezet helyi ágát egy karizmatikus vezető alapította, aki az Egyesült Államokban született. Anwar al-Awlaki nem csak jó szervező volt, de tökéletes angolsággal tudott megszólalni, ami a propagandája erejét jelentősen növelte. Nevéhez fűződik az azóta elhíresült Inspire magazin megalapítása, amely első számában még arra adott tippeket, hogy miként kell egy bombát elkészíteni anyu konyhájában, és vannak olyan elképzelések is, hogy a teherautóval elkövetett merényleteket is ez „inspirálta". Az Egyesült Államok később ugyan likvidálta al-Awlakit, de az általa alapított szervezet tovább erősödött.

Az Obama vezette adminisztráció a drónok mellett kommandósokat is bevetett az országban a terrorszervezet visszaszorítására, de – az iraki fiaskóból okulva – már csak a kínos körültekintés és a részletek messzemenő kiértékelése mellett. Obama – a szakértő szerint – óvatos volt mivel az ártatlan civilek lemészárlása, vagy amerikai katona elvesztése az ő politikai felelőssége lesz, így a saját hatáskörébe rendelte ezeknek az akcióknak az engedélyezését.

A Barack Obama és utódja Donald Tump közötti átadás-átvétel egyik szomorú fejezete az az akció, amelyet január 29-én hajtottak végre a közép-Jemeni Bajda tartományban az al-Kaida egyik tábora ellen. A légideszantos akciónak valószínűleg civilek, köztük gyermekek is életüket vesztették, sőt egy amerikai katona meghalt, három pedig megsebesült. Meg nem nevezett amerikai tisztségviselők azt állították a Reuters hírügynökségnek, hogy Donald Trump elnök elegendő hírszerzési, terep- és háttérelőkészítés nélkül hagyta jóvá elnöksége első titkos terrorelhárítási műveletét, amely előkészítését még Obama alatt kezdték meg. A jemeni vezetés is reagált és megtiltotta az Egyesült Államoknak a további, emberrel végrehajtott támadásokat, ezentúl csak drónokat használhatnak.

1596027631

Terror a társadalom szövetében

Wagner Péter hangsúlyozta, hogy a polgárháború valószínűleg még évekig folyhat, és a külföldi államok beavatkozása csak tovább súlyosbítja a helyzetet. Szaúd-Arábia légi hadműveletei csak tovább rombolják a jemeni infrastruktúrát, miközben nem vetnek gátat a harcoknak. „Egy elhúzódó konfliktusra számítok, és valószínűleg az al-Kaidát sem sikerül belátható időn belül felszámolni" – mondta, azzal együtt, hogy ehhez a törzsi és a politikai ellentétek enyhülésére, és a központi hatalom megerősödésére volna szükség. Az al-Kaida jemeni ága abban is különbözik a többitől, hogy sokkal inkább a társadalom szövetének a része, így a jövőjük egyelőre nem megkérdőjelezhető – tette hozzá.

1596027631