Terrorizmus: össztársadalmi probléma

A HVK TKH sokrétű feladatrendszert lát el. Kutatásaik eredményének egy részét a nyilvánosság elé tárják, más anyagaikhoz azonban csak szigorú engedélyeztetés után lehet hozzájutni. A kutatóhely az, amelynek tevékenysége tudományos háttérmunkával támogatja a tárca és Magyar Honvédség döntéshozóit, azaz mindig friss, következtetésekkel ellátott információkkal áll a vezérkar és a minisztérium rendelkezésére. A közelmúltban dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök egy terrorellenes kutatói munkacsoport felállítását szabta feladatul a kutatóhelynek.

Mint azt dr. Besenyő János ezredes, a HVK TKH vezetője elmondta, a tudományos csoport munkája 2014-es megalakulása óta egyre hangsúlyosabbá válik, hiszen a migráció és az egyre erőteljesebb terrortámadások miatt olyan módon változott az elmúlt három évben a biztonsági környezet, amely egész Európát felkészületlenül érte. Az Iszlám Állam elleni harc ugyan a végéhez közeledik, de ez inkább valami másnak a kezdetét jelenti, nem lezárást – vélekedett Besenyő ezredes.
„Most már nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy az Iszlám Állam jövőre teljes egészében megszűnik. Elveszíti állami funkcióit, elveszíti bevételeit, így elveszíti »állami pozícióját« is. Arra készülhetünk, hogy katonái kisebb csoportokban alvó sejtekké alakulnak, onnantól kezdve földalatti mozgalomként működik tovább, és a több száz kisebb-nagyobb szervezethez hasonlóan a klasszikus terrorszervezeti tevékenységet folytatja majd. A hadszínterét át fogja helyezni Európába és Amerikába, s hogy erre mennyire képesek, azt már be is bizonyították. Ez nem csak opció, ez olyan reális és valós tényező, amellyel kötelesek vagyunk számolni. A terrorellenes munkacsoport éppen az új fenyegetési modell miatt jött létre, hogy kutatásaival, elemzéseivel és javaslataival segítse a Magyar Honvédség és a biztonsági helyzettel foglalkozó döntéshozók munkáját" – vázolta a főtiszt.

Össztársadalmi probléma

Jelenleg a HVK TKH az egyetlen tudományos szervezet a magyar fegyveres testületek közül, amely a terrorizmussal foglalkozik. Hazánkban jól képzett állomány áll rendelkezésre a gyakorlati és előzetes védekezés terén (például a TEK, a rendőri állomány vagy a titkosszolgálatok). Azonban jelenleg a HVK TKH a fegyveres testületek tudományos szervezetei közül az egyetlen, amely ilyen intenzitással képes és hivatott a terrorizmussal, mint a jelenkor egyik legsokrétűbb biztonsági kihívásával kapcsolatban, nyílt, valamint kizárólag szakmai felhasználásra készített tanulmányok kiadására. „Elméleti előkészítést végzünk a gyakorlati alkalmazhatósághoz, megbízható, tudományosan megalapozott információk és kutatás alapján" – mondta Besenyő ezredes, hozzátéve, hogy a tudományos prognózis felállítása messze túlmutat a döntéshozók munkájának segítésén, hiszen a terrorizmus problémája a szó legszorosabb értelmében mindenkit érint.

„Tevékenységünk rendkívül lényeges eleme a társadalom tájékoztatása és felkészítése bizonyos szituációkra. A közelmúlt tömeggázolásos európai támadásainak módja mindenkit megdöbbentett, holott ez a terrorista technika a kilencvenes évek óta Izraelben például nagyon is jól ismert. A védekezési technikák eddig is elérhetőek voltak, de senki nem akarta elhinni, hogy ilyesmi itt is megtörténhet. A feladat most az, hogy számba vegyük az összes várható lehetőséget, és fel is készüljünk azok elhárítására, vagy legalábbis a védekezésre ellenük" – hangsúlyozta a kutatóhely vezetője.

A Magyar Honvédség és a társadalom terrorizmus elleni küzdelme kapcsán dr. Kiss Álmos Péter, a munkacsoport vezetője elmondta: a terrorizmusra nem elsősorban a katonaság bevetése a válasz, a terrorakciók megelőzése nem a hadsereg feladata, hanem a titkosszolgálatoké.  Ha azonban nem sikerül megakadályozni, akkor a következményeit azonnal kezelni kell, és mivel össztársadalmi probléma, természetesen a honvédség is nagy részt vállal az ellene folyó küzdelemben. „A legfontosabb feladatunk, hogy feltérképezzük, melyek azok a fenyegetések, amelyekkel Magyarországnak számolnia kell. Ha ezzel kész vagyunk, prioritási sorrendet kell felállítanunk, elemeznünk kell, melyek azok a lehetséges célpontok, amelyeket védeni kell, milyen erőforrások szükségesek ehhez a védelemhez, illetve melyik szegmenseibe tud a Magyar Honvédség bekapcsolódni, és melyikbe a társadalom civil rétege" – mondta Kiss Álmos Péter, kiemelve: 2018 májusában a kutatóhely egy nemzetközi konferenciát szervez a national resilience, azaz társadalmi, nemzeti ellenálló-képesség tematikája köré, amelyen éppen a terrorellenes küzdelem, mint össztársadalmi feladat lesz a fő téma.

Mindenki egyért

Hogy a terrorizmus elleni küzdelem mennyire össztársadalmi probléma, jól bizonyítja a kutatóhely és maga a munkacsoport összetétele. Szerződéses és önkéntes tartalékos katona éppúgy van közöttük, mint civil kutató. „A kutatóhely munkatársai mind egy-egy terület magasan képzett szakértői. Dolgozik nálunk migrációkutató, volt felderítőtiszt, Közel-Kelet szakértő, politológus, nyelvész, de feltöltöttük az önkéntes műveleti tartalékosok számára fenntartott helyeket is, hiszen a friss szemlélet a civil egyetemeken megszerzett tudással párosítva csak erősíti hatékonyságunkat. A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program lehetőséget teremt arra, hogy ezen a területen is erősítsünk. Az önkéntes tartalékosok között rengeteg az olyan szakember, aki a mi munkánkat nagyban tudja segíteni. Élünk a lehetőséggel" – mondta Besenyő ezredes.

Kiss Álmos Péter elmondta: ahhoz, hogy széleskörű elemzéseket, prognózisukat és javaslatokat tudjanak letenni az asztalra, a terrorellenes munkacsoport két fiatal jogászt is foglalkoztat, aki újszerű látásmódjukkal és ötleteikkel egészítik ki a munkát. „A jog területén nagyon sok minden nincs letisztázva. Emlékezzünk vissza a határ mentén szolgálatot teljesítő katonák vagy az európai terrortámadások idején a városok utcáin járőröző katonák jogi helyzetére, amelyet módosítani kellett, hogy feladatukat maradéktalanul el tudják látni. Ha egy közösséget megtámadnak, az valamilyen módon védekezni fog. A védekezés jogi alapjait azonban előre is meg lehet teremteni. Sokkal tisztább a szituáció, mint egy utólagos jogalkotási folyamat" – részletezte a munkacsoport vezetője.

Dr. Bangó Zoltán katona- és büntetőjogász, műveleti tartalékos százados, a munkacsoport tagja konkrét példával világítja meg a helyzet bonyolultságát. „A rendőrség és a honvédség különválasztása békeidőben vagy klasszikus háborúkban tökéletesen megállja a helyét, ám határon belüli terrorcselekményeknél ez mára kezdi idejét múlni. A világ több országában ilyen esetben a két szervezet pontos jogi alapokra épített együttműködési rendszer szerint dolgozik, szinte egybeolvadva. Bizonyos esetekben életbe lép ugyan a különleges jogrend a hadsereggel kapcsolatban, ennek részletei azonban máig nincsenek kielégítő módon leszabályozva. Véleményem szerint elég messze áll már a realitástól az a gondolat, hogy a honvédség kizárólag a haza klasszikus védelmével és nemzetközi szerepvállalásával foglalkozzon. Sok a fehér folt, sok olyan terület van, amelyre vonatkozóan át kellene gondolni a jelenleg érvényben lévő jogszabályokat" – vélekedett Bangó Zoltán.

A munkacsoport másik tartalékos századosa, dr. Surjányi Dávid nemzetközi jogász ugyanakkor saját szakterületének visszásságaira mutatott rá. „A nemzetközi jogot mára több helyen bemerevedett, helyenként használhatatlan törvények és jogszabályok jellemzik. Ha kizárólag jogi szempontból közelítünk meg egy kérdést, abból megoldás biztosan nem születik. Egy szituációt minden szegmensével (politikai, vallási stb.) kellene vizsgálni, nem önmagában csak a jog eszközeivel. Hogyan lehet fellépni például a terrorista szervezetek ellen, amikor minden ország külön jogrendszert alkalmaz? Rengeteg a nyitott kérdés, amely válaszra vár" – mondta a tartalékos százados.

Tények, nem találgatások

Mind Besenyő ezredes, mind Kiss Álmos Péter a döntéshozási előkészítő munka mellett a civil társadalom tájékoztatását és bevonását tartja a terrorellenes folyamatok során a legszükségesebbnek. A munkacsoport vezetője szerint a Zrínyi 2026 program egyik alapkövének számító önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer kiváló példa arra, hogyan lehet motiválni a civil társadalmat. „Az ÖTT-rendszer egy roppant jó elgondolás. Ha hazánkban – ne forduljon elő soha, de készülni kell rá – bárhol történik valami, olyan emberek mozgósíthatók, akik pontos hely- és viszonyrendszer birtokában vannak. Ez olyan előny, amely egyfajta társadalmi védőoltásnak is felfogható. Az ilyen jellegű védelmi felkészítésben a munkacsoport szintén nagy segítségére lehet a rendszernek" – mutatott rá Kiss Álmos Péter. Besenyő ezredes szerint ezt kell kiegészíteni hiteles információkkal a civil társadalom felé. „Az oktatás, képzés, felkészítés szintén a feladatunk. Egyre több civil egyetemen használják kiadványainkat, és már nemzetközi szinten is hivatkoznak munkáinkra. Ezzel rengeteg civil kap meg olyan információkat, amelyeket egyébként nem. Fel tudjuk készíteni őket bizonyos szituációkra, mégpedig hiteles adatok, nem légből kapott találgatások alapján."

A jelen veszélye a jövőben

 „Veszélyelemzéssel kezdünk, amely egy sok munkával, kutatással és analízissel járó folyamat követ, hogy végül egy komplex, következtetéssel, változtatásokat – akár jogszabályi változtatásokat – is tartalmazó javaslati csomagot tudunk letenni a döntéshozók asztalára. Hogy ők mit hasznosítanak belőle, az már nem a kutatóhely feladata" – mondta Besenyő ezredes, kiemelve, anyagaik publikus részét folyamatosan elérhetővé teszik mindenki számára. „Szeretnénk, ha a társadalom minél nagyobb szelete lenne tisztában a fenyegetésekkel és a rájuk adható válaszokkal. A terrorizmus a jelen és a közeljövő legnagyobb kihívása, és sajnos úgy tűnik, az európai államok még mindig nem készültek fel rá" – mondta a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely vezetője.

Fotó: Rácz Tünde